Ne örülj, hogy a felén már túl vagyunk

A világ jelentős része válik lakhatatlanná a tengerszint emelkedése, a gyilkos hőhullámok, szárazságok miatt, ha az emberiség nem fogja vissza szén-dioxid-kibocsátását. A Föld nagy veszélyben van, de még mindig nem késő változtatni Ürge-Vorsatz Diána klímakutató szerint. Viszont ha minden úgy marad, mint most, az Apokalipszissel nézünk szembe.

Idén átléptük az 1 fokos felmelegedést az iparosodás előtti időszakhoz képest a brit meteorológiai szolgálat szerint. Ezzel a Föld klímaváltozása túljutott a veszélyes felmelegedés kapujának tekintett 2 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedéshez vezető út felén.

A 2015. januártól szeptemberig mért adatok szerint a hőmérséklet már 1,02 Celsius-fokkal magasabb az 1850 és 1900 közötti időszak átlagánál. „Ez az első alkalom, hogy elérjük az 1 Celsius-fokos emelkedést. Világos, hogy az emberi tevékenység hajtja a modern kor klímáját eddig ismeretlen tartományba" – magyarázta Stephen Belcher, a brit meteorológiai hivatal egyik igazgatója.

„Amit ma kibocsátunk, az nem csak a mi problémánk: a légkörbe került szén-dioxid nem illan el, hanem még hosszú évszázadokig ott marad" – figyelmeztet Ürge-Vorsatz Diána. A nemzetközileg elismert klímakutató szerint az emberiség nem folytathatja büntetlenül az eddigi gazdasági gyakorlatot.

Az éghajlatváltozás már most is óriási problémát jelent, ám az utánunk következő nemzedékek mindennapjainak legnagyobb problémája lesz, ezért világviszonylatban okvetlenül szükséges, hogy az országok elkötelezettséget vállaljanak a szén-dioxid és az egyéb üvegházhatást kiváltó gázok kibocsátásának csökkentésére.

Víz nélkül maradunk - olvadnak a gleccserek

A megnövekedett átlaghőmérséklet felgyorsítja a magashegységi és sarkvidéki gleccserek olvadását. Egy év alatt több mint 3 métert vékonyodott a legnagyobb francia gleccser, a Mont Blanc-on elterülő Jégtenger. A hatalmas, 32 négyzetkilométeres jégfolyam átlagosan 3,61 métert veszített a vastagságából, ez a korábbi évek olvadásának háromszorosa – áll a Grenoble-i Gleccserkutató Laboratórium (LGGE) közleményében.

„Kína lakossága a Himalája jegéből és gleccsereiből nyeri az ivóvizet. Ha azok olvadása gyorsulni kezd, az ország hamarosan víz nélkül marad. Ivóvizet ennyi embernek pedig nem lehet mesterségesen előállítani" – mondta a klímaszakértő. „Az ökológiai szempontokat komolyan kell venni. Nem riogatni szeretnék, de látni kell, hogy az alapvető megélhetésünkről van szó" – fejtette ki Ürge-Vorsatz Diána. (A neves kutató a Magyar Fenntarthatósági Csúcs vendége lesz november 18-án, ahol személyesen is találkozhatsz vele.)

Két fok elviselhető, öt fok a civilizáció vége

Ha továbbra is a jelenlegi, emelkedő kibocsátási trendet követjük, a század végére 5 fokkal emelkedhet a globális átlaghőmérséklet, és itt nem is fog megállni.

A tengerek szintje jelentősen megemelkedik, és a felmelegedés nem egyenletesen jelentkezik: a nyarak egyes helyeken gyilkos forróságot hoznak majd, a jelenlegi kutatások szerint a Perzsa-öböl térségében és a Közel-Keleten a hőhullámok elérhetik az 55-60 Celsius-fokot is. Ez lehetetlenné teszi az emberi létezést, károsan befolyásolja a fizikai képességeket, veszélyezteti például a szabadban végzett munkákat, az élelmet adó mezőgazdasági termelést.

A tengerszint emelkedése, a szárazság, a vízhiány, általában az életfeltételek ellehetetlenülése helyváltoztatásra kényszeríti az ott élőket a szélsőséges időjárástól kevésbé sújtott térségek felé.

Vissza kell fognunk magunkat

A mérések kezdete óta 2014 volt a legforróbb év, ám valószínű, hogy 2015 rajta is túltesz, és a klímakutatók szerint 2016 szintén igen melegnek ígérkezik.

Ugyanakkor Ürge-Vorsatz Diána szerint még van remény a folyamat fékezésére. „Történelmi jelentőségű tény, hogy ezt már Kína is felismerte, hiszen eddig ez az ország számított az egyik fő kerékkötőnek" – hangsúlyozta. Az utóbbi idők kínai és amerikai intézkedései reményt adhatnak arra, hogy a két legnagyobb kibocsátó is visszafogja magát.

Ugyanakkor nekünk, itthon is lenne tennivalónk. „Közvetlenül a rezsiköltségeinket is csökkentené, méghozzá 80-90%-kal, és a fosszilis energiahordozók felhasználását is az, ha a jelenleginél jóval több forrást fordítanánk a lakóházak korszerű szigetelésére és a megújuló energiaforrásokra való átállásra" – hangsúlyozta a szakember.

Az egyre rövidebb idő alatt megtérülő energiahatékonysági befektetésen kívül napi szinten is lenne teendőnk. Sok kicsi sokra megy - némi odafigyeléssel mindenki jelentősen csökkentheti saját szénlábnyomát. Csíkszentmihályi szerint „Ha akadna elég ember, aki elhiszi, hogy a jövő legalább részben a saját kezünkben van, nagymértékben nőnének túlélési esélyeink."

Ideje elhinni.

Forrás: Piac&Profit/FNA

Kapcsolódó cikkek

Kudarcra ítélt a párizsi klímacsúcs?

350 ppm - van még esély

Visszafordíthatatlan a felmelegedés!

Mit tehetsz Te - heti kihívás

Rekord forró szeptember