Takarít a világ

Szeptember 3. hétvégéje, a takarítás világnapja valójában tavasszal van. Miért? Mert az ausztrálok szervezték meg először még 1990-ben, és mint tudjuk, arrafelé, a déli féltekén szeptemberben kezdődik a tavasz. Legyen. Bőven van mit tenni ősszel is, sőt marad teendő az északi tavaszra is. Kezdjük a házunk táján.

Nem egyszerűen csak takarításról, szemétszedésről szól ez a szeptemberi környezeti nap, pontosabban egy hosszú hétvége péntektől vasárnapig, hanem a fenntarthatóságról, amely az ENSZ támogatásával 1992 óta vált világnappá.

Ma már több mint 80 országban 35 millióan vesznek részt környezetük rendbetételében a takarítási világnapon – és nemcsak szemetet szednek, szelektálnak, vízpartokat takarítanak, hanem fát ültetnek, gardróbot, garázst selejteznek és a feleslegből vásárt szerveznek, nyílászárókat szigetelnek, javítják házaik víz- és energiahatékonyságát, kisebbre cserélik a kukát, komposztálókört szerveznek és így tovább – cselekednek! Mindenki a maga környezetében, helyben. És már nemcsak szeptember harmadik hétvégéjén, hanem egész évben – a világkampányt szervezők 2015. évi felhívása szerint.

Kezdjük a házunk táján - praktikák féláron

Teendőnk van bőven. Az őszi nagytakarítás legalább olyan fontos, ha nem fontosabb, mint a tavaszi, mivel télen több időt töltünk a lakásban, és a hideg miatt naponta csak rövid ideig szellőztetünk, ezért egészségünk és közérzetünk is megkívánja, hogy a lakást még az őszi napsütésben lomtalanítsuk, portalanítsuk, szigeteljünk, és közben mindent alaposan átszellőztessünk - hogy száműzzük az allergéneket, a poratkákat, kevesebb hőt veszítsünk és több helyet nyerjünk.

Hogyan is kezdjünk hozzá? Mesterséges világunkból nem könnyű kizárni az egészségünkre is ható környezeti ártalmakat, de érdemes legalább a lakásban csökkenteni a kockázatot.

Sokféle vegyi anyag vesz körül bennünket. A festékek, tapéták, ragasztók, szigetelőhabok, padlóburkolatok, a bútorok töltőanyagai mind-mind tartalmaznak színezékeket, tartósító- és oldószereket, kötő- és adalékanyagokat, amelyek akár 1-2 éven át is párologhatnak, ennek időtartamát befolyásolja többek között a hőmérséklet és a légáramlat.

A rendszeres szellőztetés tehát segít hamarabb megszabadulni a beépített egészségkárosító anyagoktól, ám ennek ellenére sem érdemes fokozni nap mint nap a vegyi terhelést a kockázatos jelölésű mosó-, takarító- és illatosító szerekkel. Próbáljuk ki a szelíd szereket – a mosószódát, fehérítő sót, szódabikarbónát, illóolajokat, ecetet. Azt, hogy melyiket mire és hogyan használhatod, a Hétköznapi kalauzból megtudhatod.

Szeptember ideális időszak arra is, hogy a hűvösebb időkre készülve szigeteljük a nyílászárókat, esetleg energiahatékonyra cseréljük a kazánt, vagy beszerezzünk egy tartályt az esővíz, egy másikat meg a szürke víz gyűjtéséhez, de ősszel van itt az ideje környezetünk zöldítésének, a gyümölcsfa-ültetésnek, a falevelek, zöld javak komposztálásának.

Persze házon kívül is van teendőnk, hiszen a zöld növényzet őszi eltűnésével mindenütt előbújik a szemét. Szervezhetünk közös nagytakarítást településünkön vagy akár a gyerekek iskolájában.

A sokféle pénztárcakímélő zöldítéshez, közös cselekvéshez ötletekkel, hasznos praktikákkal a Hétköznapi kalauz című háztartászöldítő kézikönyv szolgál. A takarítási világnapra tekintettel most csaknem féláron kapható a készlet erejéig! (A könyv árával a Föld Napja Alapítvány nonprofit tevékenységét támogatod!)

Magyarország lemaradt - teendőnk van bőven

Nem csak a házunk táján van mit tenni. Fenntarthatóságból elégtelenre vizsgázott hazánk az OECD államok között - Magyarország sereghajtó a fejlett ipari országok táborában, csak Mexikót és Törökországot előzzük meg a legújabb felmérés szerint. Bőven van mit behoznunk az újrahasznosítás, a vízpazarlás, a megújuló energiaforrások, a biodiverzitás megőrzése területén.

Klímavédelemben elég jók vagyunk: hazánk a 10. helyen áll az egy főre jutó 5,8 tonnás éves szén-dioxid-kibocsátásával az OECD-tagállamok között, megelőzve olyan országokat, mint Svájc (6,29 t), Ausztria (9,04 t) vagy Németország (11,63 t). Persze a jó helyezést meg is kell tartani.

A vizeinkkel viszont rosszul bánunk: az egy főre jutó ivóvízfogyasztásunk (509 m3) majdnem a négyszerese az Egyesült Királyság lakóiénak (136 m3), a horvátoknál (157 m3) pedig háromszor többet használunk el. Ez főként a mezőgazdaság pazarlásából ered, ugyanis többnyire ivóvízzel öntöznek, de rengeteg ivóvíz folyik a csatornába autómosás, kerti locsolás során is.

Szemétügyben ugyan az éves egy főre jutó 400 kg-os mennyiség kevesebb, mint az uniós átlag, például Svájcban évi 638 kg szemetet termel egy lakos évente. Újrahasznosításban viszont rosszul állunk, a hulladék alig 20%-a kerül feldolgozásra, szemben például az osztrákok 45%-ával. Gyenge vigasz, hogy Törökországnál jobban állunk, ahol az újrahasznosítás aránya az 1%-ot sem éri el, azonban szinte teljesíthetetlennek tűnik az 50%-os uniós újrahasznosítási cél elérése 2020-ig.

Megújuló energiaforrások terén is lenne még hová fejlődnünk: hazánkban még mindig 10% alatti a megújuló energiaforrások részaránya a teljes energiafogyasztásban. Igaz, ez sokkal jobb, mint például a 0,96%-os részarányú Málta eredménye, de messze elmarad a lehetőségeinktől, és a 2020-ig vállalt 13%-os uniós megújuló-részaránytól.

Gyalázatosan leszerepeltünk viszont a biodiverzitás védelméből. Habár Magyarország területének több mint 10%-a (9600 km2) áll nemzeti parkok védelme alatt, a természetes ökoszisztéma mindössze 5%-a részesül valódi védelemben, ugyanis a nemzeti parkok területén is jelentős mező- és erdőgazdasági tevékenység folyik, amely során nem minden esetben ügyelnek az ökológiai gazdálkodás elveire, mivel a kormányzati és az uniós agrárpolitika ezeket nem kezeli kiemeltként. Nálunk rosszabb pontszámokat csak Írország és Törökország kapott, míg az utóbbi országban a terület 2,33%-a áll védelem alatt, addig a zöld szigeten csak 1,76%.

Teendőnk van bőven. Rajtunk is múlik. A mi Földünk, a mi felelősségünk.

Forrás: Cleanupday/Piac&Profit/FNA

Kapcsolódó cikkek

Heti kihívás – minden héten Föld napja

Zöldítés féláron

Ételpazarlás - 40 kg a kukába

Vizeink - túl gyorsan használjuk fel

Túlhasználat