Lelakott bolygó

sze, 04/22/2015 - 12:45 — FNA

A klímakutatók szerint 2015 a globális furcsaságok éve lesz, s mivel a klímaváltozás visszafordíthatatlan folyamat, bele kell törődnünk, hogy mindennapossá válhat az extrém időjárás. Pedig azt hihetnénk, hogy az ember megtanulta uralni környezetét – de ez nincs így.

Már a 2000-es évek is olyan súlyos természeti csapásokat hoztak, melyek a teljes 20. századot lekörözték. Az EMDAT nemzetközi katasztrófa-adatbázis összegzése szerint Magyarországon például a 10 legsúlyosabb, halálos áldozatokat követelő természeti csapás közül 7 már az ezredforduló után következett be, kettő pedig 1999-re datálódik.

szélsőségek szezonja

Már nem a globális felmelegedés a legnagyobb gond – sokkal inkább baj, hogy szélsőségesen változnak a hőmérsékleti viszonyok, hirtelen támadnak egyre erősebb viharok, nagy mennyiségű csapadék hull ott, ahol erre nem is számítanánk, máshol végleg elfogy a víz. Ennek oka az, hogy nő az átlaghőmérséklet, és ha a rendszerben több energia csoportosul, könnyebben alakulhat ki szélsőséges időjárás. Fel kell tehát készülnünk például arra, hogy a jövőben más fauna és flóra vesz majd körül minket.

Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) közleménye szerint az állatfajok 20-30%-ának „fokozott” esélye van a kihalásra, ha a világ középhőmérséklete több mint 1,5-2,5 Celsius-fokkal emelkedik. A hőség és a szárazság 20%-kal is csökkentheti a mezőgazdasági termelést. Az észak-európai tengerpartok mentén mediterrán klímával számolhatunk, ami viszont akár 70%-kal növelheti az ottani terméshozamokat. Cserébe a borszőlők elterjedési területe északabbra tolódik, több híres borvidéken (Franciaországban és Spanyolországban) jelentős gazdasági visszaesés várható.

A képen Kiribati, az aprócska csendes-óceáni szigetállam lakói azon a helyen állnak, ahol egykor falujuk állt

A növekvő erejű viharok miatt az óceánokon akár a 40 méteres hullámok is keletkezhetnek (jelenleg a 20 méteres már óriási), megnehezítve ezzel a teherforgalmat és a turistahajók dolgát is. A felmelegedő levegő megváltoztatja a légáramlások viszonyrendszerét, így 2050-ben a repülőgépeknek már kétszer több időt kell majd légörvényekben tölteniük, mint most.

Az extrém időjárás kihat az emberi egészségre is. A meleg napok száma a következő évtizedekben megtriplázódhat, így a hőség 257%-kal több halálesetért lesz felelős.

Az olaj háborúja után jön a víz háborúja

Egyre többen válnak hontalanná természeti csapások miatt. 1970-ben számuk még 5 millió körül mozgott, 2008 és 2013 között már 27 millió volt az éves átlag, a legsúlyosabb évben, 2010-ben pedig 42 millió ember. A helyzet pedig tovább romlik, az Északi- és Déli-sark jégtakarójának olvadása ugyanis 100 év alatt akár 58 centiméterrel növelheti meg a tengerszintet. Becslések szerint a század közepére 200 millió embernek kerül veszélybe az otthona a tengerek vízszintjének emelkedése, az áradások és az egyre intenzívebb aszályok miatt.

A teljes cikket a Vasárnapi Hírek Fókusz rovatában olvashatod.