Hogyan érintheti életünket a klímaváltozás?
Mennyire sérülékeny a világ 192 országa – köztük Magyarország – az éghajlatváltozással szemben, és mennyire képes alkalmazkodni a változáshoz? A globális adaptációs index évről évre jelzi, hol tartunk – például édesvízzel az ország aggasztóan rosszul áll, és ez veszélyezteti élelmiszer-termelésünket is.
Európa, és ezen belül Magyarország sebezhetőség és alkalmazkodás szempontjából néhány területen elég jól áll, néhány területen viszont igencsak felkészületlen. Bár a Kárpát-medencében egyelőre nem érzékeljük erőteljesen a változásokat, ám az édesvíz, az életkörülmények és az élelemellátás terén a jelenleginél komolyabban kellene vennünk a felkészülést a globális adaptációs index jelzései szerint.
Az amerikai Notre Dome Egyetem klímaváltozás adaptációs programja évről évre felméri és egy úgynevezett globális adaptációs index mutatóval számszerűsíti, hogy a világ 192 országa mennyire sérülékeny a globális felmelegedés okozta éghajlatváltozással szemben, és ahhoz mennyire képes alkalmazkodni.
A sebezhetőségen és a válaszkészségen belül vizsgálják az élelmiszer, a víz, az egészség, az ökoszisztéma-szolgáltatások, az emberi élettér, az infrastruktúra sebezhetőségét, valamint a gazdaság, a kormányzati rendszerek és a társadalom válaszkészségét, alkalmazkodóképességét a klímaváltozáshoz. A sokféle szempontot összesítő felmérés alapján meghatározott index segítségével a program összehasonlíthatóvá teszi és rangsorolja a világ országait. A legutóbb publikált, a 2013-as adatokon alapuló eredményt két térkép is szemlélteti.
Európa, Észak-Amerika, Ázsia északi része és Ausztrália helyzete viszonylag jobb az összesített értékek alapján, míg a változásokat jelenleg leginkább az afrikai, dél-amerikai és dél-ázsiai országok és lakóik szenvedik el.
Európán belül a Skandináv országok a legszerencsésebbek, míg Kelet-Európa sérülékenyebb az éghajlatváltozás következményeivel szemben. Vajon hazánk mennyire sebezhető, és mennyire kész válaszolni, alkalmazkodni a változásokhoz a világ többi országához viszonyítva?
Édesvízben a sor végén
192 ország rangsorában Magyarország 64,2 pontszámmal jelenleg a 38. helyen áll. Ezen belül a sebezhetőséget nézve a 43. helyre, válaszkészség szempontjából a 33. helyre kerültünk. Ha az összesített értékek mögött az egyes részterületeket is nézzük, akkor kiderül, hogy Magyarország legérzékenyebb területei a víz, ez emberi élőhelyek és az élelmiszer-termelés veszélyeztetettsége. Jól állunk viszont az egészség, az infrastruktúra és az ökoszisztéma-szolgáltatások stabilitása, azaz a klímaváltozás hatásaival szembeni ellenálló képessége területén.
Az emberi élőhelyek veszélyeztetettsége szempontjából nem tartozunk az élmezőnybe, a 101. helyre kerültünk. Ez esetben a rangsort többek között az emberi életkörülmények, az extrém időjárási jelenségek, a városi környezet, a demográfiai helyzet, a közlekedési infrastruktúra és az árvízveszély befolyásolja.
Élelmiszer-ellátásunk jelenlegi és várható helyzete jó pontszámot kapott, a 48. helyen szerepelünk. Ide is több szempont és terület tartozik, többek között az alultápláltság mértéke, az ország külső élelmiszer-függősége stb. Helyzetünket e területen a vízellátás sebezhetősége rontja, amelyre a mezőgazdaság egyes ágazatai érzékenyen reagálhatnak.
Az édesvíz-hozzáférés sebezhetősége szempontjából ugyanis aggasztó a helyzetünk – Magyarország a 156. (!!!) helyen áll 192 ország listáján, és szinte hihetetlen, de e téren még néhány afrikai ország is megelőzi. Tulajdonképpen ezt a csapadék változó mennyiségében és eloszlásában, a gyakoribb és hosszabb aszályokat tapasztalva már érzékeljük is. Mindez közvetlenül befolyásolja a mezőgazdaságot, az élelmiszer-termelést és az erdőgazdálkodást.
Tenni kell az alkalmazkodásért
Összességében tehát a klímaváltozás Magyarországon elsősorban a vízhez, így az ivóvízhez, öntözővízhez és egyes élelmiszerekhez való hozzáférést, az élelmiszerárakat és az élő-, lakóhelyünket, életkörülményeinket veszélyeztető hatásokat befolyásolhatja a közeljövőben a globális adaptációs index alapján. A vízigényes és az aszályhoz nehezen alkalmazkodó élelmiszerek termesztését veszélyezteti leginkább a felmelegedés, ezért azoknak az ára várhatóan emelkedni fog, és beszerezésük is nehezebb lesz.
A klímaváltozás hatását jelző index szerint már nem bánhatunk olyan pazarlóan a vízkészletekkel, ivóvízbázisokkal, mint jelenleg. A vízgazdálkodás elhanyagolt területnek számít hazánkban, e téren komolyabb felkészülésre lesz szükség – többek között új víztározók építésére, amelyekben összegyűjthetnénk az árvizek és nagy esőzések víztöbbletét, és később öntözésre hasznosíthatná azt a mezőgazdaság a gyakoribbá váló aszályok idején. A mezőgazdaság alkalmazkodásához nagyban hozzájárulna az is, ha a jelenleginél szélesebb körben vetne szárazságtűrő növényfajtákat.
Magyarországnak a klímaváltozás hatását jelző index szerint már a közeljövőben nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie a felkészülésre, az alkalmazkodás előkészítésére. Ebben az egyének is szerepet vállalhatnak, például az élelempazarlás csökkentésével - ez a vízigénytől a felesleges termelésen, műtrágyahasználaton és a környezetterhelő szállításon át az ételhulladék felmelegedést gyorsító lebomlásáig életünk számos környezeti hatását érinti.
Forrás: F&Kblog
Kapcsolódó cikkek
