A világ helyzete 2006 - Fókuszban Kína és India

Ismertető

Kiadó: Föld Napja Alapítvány

Kiadás éve: 2006

Formátum: B/5, 292 oldal

Ár: 2300 Ft.

Kérjük, hogy rendelését az fna(kukac)t-online.hu címre küldje. (A könyv árával az alapítvány nonprofit tevékenységét támogatja.)

Fókuszban Kína és India

A Worldwatch Institute (Világfigyelő Intézet) több mint harminc éve kíséri figyelemmel Földünk környezeti állapotának változását, és 1984 óta évről évre megjelenteti A világ helyzete című könyvsorozat aktuális kötetét az emberiség előtt álló egyik legnehezebb feladatról: hogyan építhetünk fel egy környezeti szempontból fenntartható világot.

Ajánló

Worldwatch Institute (Világfigyelő Intézet) több mint harminc éve kíséri figyelemmel Földünk környezeti állapotának változását, és 1984 óta évről évre megjelenteti A világ helyzete című könyvsorozat aktuális kötetét az emberiség előtt álló egyik legnehezebb feladatról: hogyan építhetünk fel egy környezeti szempontból fenntartható világot.

A világ helyzete ebben az évben Kína és India fejlődésével foglalkozik, mivel sejthető, hogy e két ország gyorsan világhatalommá válik. Ahogyan Kína és India növekszik, óhatatlanul igazságosabb részesedést szeretne a világ forrásaiból, az pedig soha nem látott mértékű fogyasztást jelentene. És ha a bioszférából annyit követelnének fejenként, mint amennyit Európa ma, az egész Földnek ezt a két országot kellene eltartania.

Ám nem téveszthetjük szem elől e történelmi átalakulás mélyebb vonatkozásait: a további növekedés ökológiai és emberi hatását egy olyan világban, amely már így is több mint „telített”. Világos tehát, hogy a jelenlegi nyugati fejlődési modell nem tartható fenn. Választás előtt állunk: vagy átértelmezünk majdnem mindent, vagy megkockáztatjuk a politikai versengés és gazdasági összeomlás lefelé tartó spiráljának a veszélyét. A növekedés ökológiai és emberi következményeiről és a megoldás lehetőségeitől nyújt átfogó képet A világ helyzete 2006 című könyv.

 

Takács-Sánta András A világ helyzete 2006 című könyvről

A 2006-os A világ helyzete szokás szerint rengeteg fontos és izgalmas témát tartogat. Az alcím (Fókuszban: Kína és India) némileg félrevezető, mivel korántsem egy tematikus kötetről van szó. A tíz fejezetből valójában csak kettő fókuszál a két ázsiai országra, a többi esetében inkább csak kis „boxokban” kerül elő egy-egy indiai vagy kínai téma.

Nézzünk némi ízelítőt a tíz fejezetből! A legkülönlegesebb témájú tanulmány alighanem az, amelyik a nanotechnológia kockázatait tárgyalja. Magyar nyelven valószínűleg ez az első komolyabb lélegzetű anyag ebben a témakörben, amely nyugaton is csupán néhány éve foglalkoztatja igazán a kutatókat és a civil szervezeteket. Szól egy fejezet a vállalatok társadalmi felelősségvállalásáról is, amiről ugyan már több szó esik itthon, mint a nanotechnológia veszélyeiről, de ez a kérdés is csak az utóbbi egy-két évben kezd egy kicsit komolyabb hangsúlyt kapni nálunk. Szerepel néhány olyan téma is persze, amelyek már számunkra is egyértelműen ismerősek, de ettől függetlenül a kötetet készítő független intézet, a Worldwatch Institute szerzői itt is képesek újat mondani: olvashatunk például tanulmányt a megújuló energiaforrásokról, a húsfogyasztás árnyoldalairól, vagy a kereskedelem és a környezetvédelem konfliktusáról (bizony, a titokzatos és nagyhatalmú WTO).

Persze ne feledkezzünk meg az idei kötet fő témaköréről sem: az első fejezet a Kína, India és az új világrend címet viseli, míg egy másik a kínai zöld civil szervezetekkel foglalkozik. A világ két legnépesebb országának kiemelése roppant időszerű, ugyanis két potenciális világhatalomról van szó. Mindkettő „óhatatlanul igazságosabb részesedést szeretne a világ forrásaiból, az pedig soha nem látott mértékű fogyasztást jelentene. És ha a bioszférából annyit követelnének fejenként, mint amennyit Európa ma, az egész Földnek ezt a két országot kellene eltartania.” Éppen ezért roppant elgondolkodtatók azok a folyamatok, trendek, amelyek e két államban zajlanak.

Befejezésül pedig korántsem árt fölsorolnunk A világ helyzete sorozat szokásos erényeit: rengeteg érdekes és megdöbbentő információ; tudományos igényű, alapos tanulmányok, mégis teljesen közérthető nyelvezet; nemcsak a problémákról esik szó, hanem a bíztató példákról, a lehetséges kiutakról is. Aki a világ valódi helyzetére kíváncsi, minden bizonnyal többet tudhat meg róla ebből a sorozatból, mint a napi sajtóból.

(Forrás: tve.hu)

 

A National Geographic Magyarország
A világ helyzete 2006 című könyvről

Bepillantás a hús tömegtermelésének rejtelmeibe

A fejlett világ nagyüzemi állattenyésztési módszere lehetővé tette számunkra azt a kényelmes helyzetet, hogy ne kelljen, és ne is akarjunk szembesülni az iparszerű állattartás folyamatával, és fogyasztóként, kvázi kívülállóként, elvonatkoztathassunk ettől.
Napjainkban igen sok szó esik az állatkísérletek és a szaporodó házi kedvencek kapcsán az állatok jogairól, az állatokkal való „humánus bánásmódról”, viszont annál kevesebb a naponta tányérunkra kerülő húsról. Honnan és hogyan kerül elénk a finom falat, vagy ha pechünk van, a „mócsing”?
Danielle Nierenberg, a washingtoni Worldwatch Institute napokban magyarul is megjelent A világ helyzete 2006 című kiadványban rövid (nem éppen étvágygerjesztő, de mindenesetre tanulságos) bepillantást nyújt a hús-tömegtermelés rejtelmeibe, az állattenyésztés történetébe. Alább az ő írásából szemezgetünk.
Negyedmilliárd tonna hús évente

Becslések szerint a világ húsfogyasztása 2004-ben közel 260 millió tonna volt, ami az egy évvel korábbihoz képest is 2 százalékos növekedést jelentett, az ötvenes évek mennyiségének pedig az ötszöröse. Ez a növekedési ütem jelenleg leginkább a harmadik világbeli országok növekvő fogyasztásának tulajdonítható, ugyanis ott a hetvenes évekhez viszonyítva háromszor olyan gyorsan nő a húsfogyasztás, mint az ipari országokban. Ennek ellenére, míg az előbbiekben az egy főre jutó évi húsfogyasztás átlaga 30, addig a fejlett országokban ez 80 kilogramm körül van. A prognózisok szerint viszont 2020-ra a harmadik világban már 36, a fejlett országokban pedig 90 kilóra nő a fejenkénti húsfogyasztás. Ezt a hatalmas szükségletet nagyüzemi húsgyártással próbálják kielégíteni.
Bár a fogalom országonként, régiónként igen eltérő, abban megegyezik, hogy az ilyen körülmények között tenyésztett állatok többnyire természetes fénytől, levegőtől elzártan, összezsúfolva élnek. „Az ipari rendszerek a világ baromfitermékeinek 74, sertéshús termékeinek 50, marhahús-termelésének 43 százalékát állítják elő” – írja Nierenberg –, „miközben kiszorítják az őshonos fajokat előtérbe helyező, és az állatokat inkább természetes élettérben tartó kisebb léptékű gazdaságokat.” …

(Andacs Noémi, forrás: www.geographic.hu, National Geographic Magyarország)

 

Globális hangulatjelentés

Részletek Mújdricza Péter Makropolisztól a Mikropoliszig című írásából, a 10. Velencei Építészeti Biennáléról

…Az Arsenale tereiben látható, a világ 16 óriási – közöttük az euroatlanti érdekszféra peremén és azon túli –, leggyorsabban burjánzó, ázsiai, afrikai és latin-amerikai városokat is bemutató kiállításfolyam olyan audiovizuális bőségben árasztotta el a szemlélőt álló- és mozgóképekkel, zenével-utcazajjal, műholdas és talaj menti helyzetképekkel, látleletekkel, grafikonokkal, adatokkal, szédítően növekvő számsorokkal, szemetekkel és új elképzelésekkel, hogy ha földönkívüli intuícióval rendelkező glóbuszdiagnoszták lennénk, azzal a felkiáltással indíthatnánk a diagnózist: – Milyen szépen „előrehaladott” stádiumban leledzik ez a nagybeteg! És talán némi csudálkozással ingatnánk a fejünket a „vizit” záróakkordjaként kifüggesztett földi zárójelentés „hazabeszélően” optimista csengésű, mondhatni globális közhelyeit olvasván.

– Nyugodtan fáradjon haza a kedves beteg, szedje rendesen az orvosságot és pihenje ki magát! Pedig a merítés, a szövetmintavétel (New York-tól Mumbaig és Shanghaig, Los Angeles-től Tokióig és Isztambulig, Berlintől Kairóig és Johannesburgig, Barcelonától Mexikóvárosig és Sao Pauló-ig) igazán tudományos, körültekintően látványos kutatói és kiállítói hozzáállást sejtet. Hiszen a washingtoni Worldwatch Institute aktuális jelentése a fenntartható társadalomhoz vezető folyamatról, mely A világ helyzete 2006 címmel a Föld napjára Magyarországon is megjelent, szintén elsősorban Ázsiára, főképp az elképesztően gyors változásokat produkáló Kínára és Indiára irányította a figyelmet, „…mivel sejthető, hogy e két ország gyorsan világhatalommá válik. Ahogyan Kína és India növekszik, óhatatlanul igazságosabb részesedést szeretne a világ forrásaiból, az pedig soha nem látott mértékű fogyasztást jelentene. És ha a bioszférából annyit követelnének fejenként, mint amennyit Európa ma, az egész Földnek ezt a két országot kellene eltartania.”

(Forrás: www.epiteszforum.hu)

 

Tartalom

Előszó Hszie Csenhua, a kínai Környezetvédelmi Hivatal igazgatója

Előszó Sunita Narain, az indiai Tudományos és Környezeti Központ igazgatója

Bevezető Christopher Flavin, a Worldwatch Institute elnöke

Egy év áttekintése Lori Brown

1. Christopher Flavin és Gary Gardner: Kína, India és az új világrend
Az új világrend; A jövő energiája; Nyitás a világpiac felé; Ökológiai kapacitás: elegendő mindenki számára?; Dönteni kell; Globális tennivalók átgondolása

2. Danielle Nierenberg: A világ húsiparának átalakítása
Ismét A dzsungelben; Szétszerelő vonal; Rombolási vágy; Betegségek terjedése; Egészségesebb ételek

3. Sandra Postel: Édesvízi ökoszisztémák gondozása
Kárfelmérés; Egészséges vízgyűjtők a biztonságos ivóvízért; Élelmiszer-biztonság ökológiai biztonsággal; A kockázatok csökkentése, a rugalmasság megőrzése; Vízügyek a XXI. században

4. Suzanne C. Hunt, Janet L. Sawin és Peter Stair: Megújuló energiaforrások fejlesztése
A lepárlókészüléktől a bio-olajfinomítóig; Környezeti veszélyek és lehetőségek; A fejlődés előrelendítése; A bioüzemanyagok jövője

5. Hope Shand és Kathy Jo Wetter: Zsugorodó tudomány: bevezetés a nanotechnikába
Mi a nanotechnika?; Nanorészecskék: veszélyeik nem is elhanyagolhatók; Nanotechnika: következmények a Délen; Nanomonopólium; Nanobiotechnológia: „az életgép” új értelme; Kell a vita és az ellenõrzés

6. Linda Greer, Michael Bender, Peter Maxson és David Lennett: A higany világméretű terjedésének korlátozása
A higany mint mérgező világutazó; Globális higanyleltár: felhasználás és kibocsátás; A világ higanypiaca; Kereslet, kínálat és a környezet higanyterhelésének csökkentése; Úton egy világméretű higanystratégia felé?

7. Michael Renner és Zoë Chafe: Katasztrófák mint a béketeremtés eszközei
Természeti és „nem természetes” katasztrófák; Katasztrófák és konfliktusok közötti összefüggés; Borúra derű; Aceh: az akadályok leküzdése; Srí Lanka: sem háború, sem béke; Humanitárius és környezeti béketeremtés

8. Aaron Cosbey: Kereskedelem és fenntartható fejlődés
Háttér: a kereskedelem és a környezet közötti vita; Alapproblémák és konfliktusok; Ami még gondot okoz; WTO és környezet összhangja; Kereskedelem és fenntartható fejlődés; Ami a WTO-n túl van; Végbizonyítvány: javítandó

9. Jennifer L. Turner és Lü Csi: Zöld civil szervezetek Kínában
Politikai tér zöld civileknek; Zöld civil társadalom kínai módra; Hatókörök bővülése; Kormányzati alapítású civil szervezetek; Nemzetközi segítség a zöld civil szervezeteknek; Folytatódó politikai megszorítások; Lehetőségek a civil szféra megerősödésére; A következő lépések

10. Erik Assadourian: A vállalatok átalakítása
A felelősség kérdése; Az úttörők; A felelősségvállalás akadályai; Az érdekeltek elköteleződése; A játéktér kiegyenlítése; A vállalati befolyás irányváltoztatása