A világ helyzete 1997

Ismertető

Kiadó: Föld Napja Alapítvány

Kiadás éve: 1997

Formátum: B/5, 230 oldal

Ár: 550 Ft.

Kérjük, hogy rendelését az fna(kukac)t-online.hu címre küldje. (A könyv árával az alapítvány nonprofit tevékenységét támogatja.)

A Worldwatch Institute (Világfigyelő Intézet) 1975-ben
független közhasznú intézetként alakult Washingtonban. Munkatársai a környezeti és világgazdasági folyamatokat
globális összefüggéseiben vizsgálják.

Ajánló

A Worldwatch Institute (Világfigyelő Intézet) 1975-ben független közhasznú intézetként alakult Washingtonban. Munkatársai a környezeti és világgazdasági folyamatokat globális összefüggéseiben vizsgálják. Az intézet eljuttatja információit a döntéshozókhoz, az oktatási intézményekhez és az érdeklődő nyilvánossághoz, és 1984 óta minden évben közzéteszik jelentésüket a világ helyzetéről.

A világ helyzete 1997 című kötet az 1992-es riói környezeti csúcstalálkozó örökségét veszi számba, külön kitérve a nyolc környezeti nagyhatalom felelősségére. Részletesen foglalkozik a fenyegető élelmiszerhiánnyal, a szántóföldek megőrzésével és az éghajlatváltozás ökológiai következményeivel. Újszerű és izgalmas felvetése a szerzőknek, hogy vajon mennyit érnek a természet szolgáltatásai? Külön fejezet foglalkozik a fejlődő országok krónikus betegségekkel szembeni harcával és az állami támogatások megreformálásával.

 

Az Élet és Tudomány
A világ helyzete 1997-ről
Ismét helyzet van, méghozzá a világ helyzete, s megint csak a Worldwatch Institute és a Föld Napja Alapítvány jóvoltából. Az évről évre megjelenő könyvsorozat legújabb, immár nyolcadik kötete kilenc szerző egy-egy tanulmányát foglalja keretbe. Christopher Flavin Rio örökségét teszi mérlegre, Lester R. Brown az élelmiszerhiánnyal szembesíti az olvasót, Chris Bright az éghajlatváltozás ökológiai következményeiről ír. Janet N. Abramovitz tanulmányából megtudjuk, mennyit érnek a természet szolgáltatásai, Hilary F. French az ózonügy tanulságairól szól…
A majdnem negyven oldalt kitevő hivatkozásokból is kiderül, hogy a szerzők milyen alapos munkát végeztek. Itt csak az ózonügynek egy szó szerint krimibe illő következményéről teszek említést. A fejlett országok felismerték az ózonkárosító anyagokban rejlő hatalmas veszélyeket, és szigorú nemzetközi megállapodásokban kötelezték magukat az ilyen anyagok használatának visszafogására. A legtöbb aláíró elébe ment a megállapodásoknak, és még szigorúbb szabályokat és szorosabb határidőket erőltetett magára. Az eredmények már látszanak. Eközben azonban kialakult az ózonkárosító anyagok feketekereskedelme. Oroszországban „bővül a halogénezett szénhidrogének (CFC) feketepiaca, és ez komoly veszélybe sodorhatja a gyártás felszámolását az ipari országokban… A Miamin keresztül folyó illegális CFC-kereskedelem dollárértékét tekintve a második helyen áll a kábítószer-kereskedelem mögött… Az ózonkárosító anyagok illegális forgalma aggasztó méreteket ölt Európában is, ahol lassabb volt a tisztogatás, mint az Egyesült Államokban.”
Barabás Zoltán (Élet és Tudomány, 1997/20., 05. 16. 628. old.)

 

Tartalom

1. Cristopher Flavin: Rió öröksége
A Rióból induló út; A nyolc környezeti nagyhatalom; Az éghajlat stabilizálása; A biológiai gazdagság megőrzése; A lélekszám és a fogyasztás korlátozása; Rió plusz öt… és így tovább

2. Lester R. Brown: Szembesülve az élelmiszerhiánnyal Élelmezés-biztonsági tendenciák; Föld- és vízhiány; A műtrágya; Az eltartó képesség kérdése; Az élelmezés biztonsága: a következű nemzedék; Megoldások

3. Gary Gardner: A világ szántóföldjeinek megőrzése Tendenciák: a fölöslegtől a hiányig; Terjeszkedő városok; Jövőnk tönkretétele; Az importtól függő Ázsia; Földszűkében lévő világ; A következő nemzedék földje

4. Anne Platt McGinn: Krónikus betegségek megelőzése a fejlődő országokban
A krónikus betegségek által okozott károk; A táplálkozás szerepe az egészségben; Az alkohol rejtett költsége; Füstbe ment egészség; Egészségesebb élet

5. Cris Bright: Az éghajlatváltozás ökológiai következményei
Üvegházban; Felszaggatott tájak; Kártevők, kórokozók és a vadvilág; Széthulló idő; Halmozott bajok; A természeti területek védelme és az energiareform

6. Janet N. Abromovitz: Mennyit érnek a természet szolgáltatásai?
A nyersanyagok létrehozója és termelője; A szolgáltatások megbecsülése; Cirkulálás és recirkulálás; A természet stabilitása és rugalmassága; Hagyjuk dolgozni a természetet!

7. Michael Renner: Nemzetbiztonság – humánbiztonság
Biztonság a hidegháború utáni korszakban; Környezeti nyomás; Társadalmi problémák; Vándorló néptömegek; A környezeti és társadalmi feszültségekből eredő konfliktusok; A humánbiztonság politikájának elemei

8. David Malin Roodman: Az állami támogatások reformja
Állami támogatás: hogyan és miért; A rablógazdálkodás állandósulása; Gátak az emelkedő ár ellen; Kényszertámogatások; A fenntarthatóságot szolgáló technológiák támogatása; A támogatások reformja a fenntartható fejlődés érdekében

9. Hilary F. French: Az ózonügy tanulsága
A tudomány és a politika összekapcsolódása; Az ipar reagálása; Észak és Dél együttműködése; Az eddigi eredmények; Előrelépés