Ismertető

Kiadó: Föld Napja Alapítvány

Kiadás éve: 2000

Formátum: B/5, 216 oldal

szerk.: Gadó György Pál

Helyzetkép 11 fejezetben Magyarország környezeti állapotáról és a jövő lehetőségeiről 11 neves magyar szakember tollából a természetvédelemről, erdeinkről, a mezőgazdaságról, folyóinkról, a szennyezésekről, a közlekedésről és az EU-csatlakozásról.

Ajánló

A Védegylet A természet romlása, a romlás természete című könyvről

Kitűnő sokszerzős könyv Magyarország környezeti állapotáról és a jövő lehetőségeiről. Vida Gábor a természetvédelemről, Bartha Dénes erdeink helyzetéről, Ángyán József a mezőgazdaságról, Andrásfalvy Bertalan ártereinkről, Hamar József folyóinkról, Kiss Károly a hazai gazdaság okozta környezetterhelésről, Várkonyi Tibor a magyar emberek egészségi állapotáról, Miltényi Károly a népesedési helyzetről, Fleischer Tamás a közlekedésről, Kerekes Sándor és Kiss Károly uniós csatlakozásunk várható környezeti hatásairól, György Lajos pedig az ökológiailag fenntartható társadalom megvalósításának esélyeiről ír egy-egy fejezetet a kötetben.

(Forrás: vedegylet.hu)

A Lélegzet folyóirat A természet romlása, a romlás természete című könyvről

A természet állapota az ezredfordulón

A tavaszi Tisza-katasztrófasorozat vészkiáltásként szólt a magyar köztudathoz: a természetünket ezer veszély fenyegeti nap mint nap, s előbb-utóbb a levegőben lógó katasztrófák bekövetkeznek, ha semmit sem teszünk ellenük. Más gondok kevésbé feltűnően jelentkeznek, de jelenlétüket szintén nem hagyhatjuk figyelmen kívül.

Az alábbiakban a Magyarország természeti kincseinek helyzetével kapcsolatos búvárkodásunk eredményeit osztjuk meg olvasóinkkal.

Egyik legértékesebb irodalom ebben a témakörben A természet romlása, a romlás természete címet viseli. A Gadó György Pál által szerkesztett, a Föld Napja Alapítvány által kiadott tanulmánygyűjtemény témájában és felépítésében hasonlít A világ helyzete című, már évek óta magyarul is – szintén a Föld Napja Alapítvány gondozásában – megjelenő tanulmánykötetre, azzal a különbséggel, hogy itt a magyarországi helyzetről van szó. Témái közül itt kettőt emelünk ki.

Az erdők állapota

Erdeink egyre csak szegényednek? – teszi fel a kérdést tanulmánya címében Bartha Dénes. Leírja, hogy míg az emberi beavatkozás nélkül hazánk területének 85,5 százalékát erdő borítaná, ma csupán a terület 7,5 százalékában maradt természetközeli erdőtakaró. Az összes erdőterület jelenleg 18,8 százalék.

Az erdőket már évezredek óta irtják, s mára elvesztették regenerációs képességüket az állandó emberi jelenlét és a termőhelyek átalakítása miatt.

Hazánkban a legnagyobb mérvű erdőcsökkenés 1848 és 1878 között volt. A jobbágyfelszabadítás idején 1,3 millió hektár erdőt irtottak ki, s alakították át legelővé. Ma nem csupán az erdő mennyisége jelent problémát – ez az egyik fő oka az egymást követő súlyos áradásoknak is –, hanem a minősége is. Az őserők helyét a telepített erdők vették át, az őshonos fák helyét nagy részben átvették a behurcolt fajok, mint az akác.

Az akác Észak-Amerikából került Európába. Ma Magyarországon több mint 300 000 hektár akácerdő található, ami több, mint Európa összes többi országában együttvéve. Az akác gyorsan nő és jó tűzifa, de gyorsan kiéli a termőhelyét és kiszorítja az őshonos fákat.

A magyarországi erdők egészségi állapota is kétségbeejtő: felmérések szerint az ország erdejének körülbelül 60 százaléka valamilyen mértékben károsodott.

Sajnos, jelenleg a fakivágás az esetek 90 százalékában tarvágást jelent. A természetközeli erdőgazdálkodási módok, mint a szálalás, szálalóvágás, teljesen eltűntek. Az érv a gazdaságosság, de valójában ez csak pillanatnyi – a számlát a következő nemzedék fogja majd kifizetni.

Bartha Dénes ír egy új mozgalomról, a Pro Silva szövetségről, amely az európai erdők megvédéséért jött létre. Ma már Magyarországon is egyesületbe tömörülnek a Pro Silva gazdálkodás hívei.

A Pro Silva erdészek a folyamatos borítás hívei. Egyes erdőterületekről csupán néhány fát, kisebb facsoportokat vágnak ki egyszerre, így meghagyják a természetes regenerálódás lehetőségét.

Ebben a témakörben egy másik, kis terjedelmű, de annál tartalmasabb és színvonalasabb kiadvány is megjelent. A WWF erdőfigyelő jelentése már harmadik ízben lát napvilágot. Ez a füzetke bemutatja a WWF európai erdészeti rangsorát, a magyar erdők kezelésének erősségeit és gyengeségeit, gyermekeink erdőképét, valamint a WWF jövőképét Magyarország erdeiről, és a javaslatait az erdők kezelésével kapcsolatos országos szintű problémák megoldására.

A folyók helyzete

A folyók kérdésének szomorú aktualitást adnak a nemrég történt sorozatos Tisza-tragédiák. A természet romlása, a romlás természete című könyvben két színvonalas tanulmány is található ezzel kapcsolatban.

Andrásfalvy Bertalan Ártereink jövője címmel részletesen ír a fokgazdálkodásról, amely segítséget nyújtott a halaknak áradás után visszajutni a vízbe, ugyanakkor a halászokat is bőséges zsákmányhoz juttatta.

Amikor 1774-ben a Helytartótanács felszólítására Tolna megye közgyűlése határozatot hozott a Duna szabályozásának és a partok feltöltésének végrehajtásáról, a jövőjükért aggódó sárközi jobbágyok könyörgő levelet írattak jegyzőjükkel a vármegyéhez.

Andrásfalvy Bertalan szerint ha a vízgazdálkodási rendszer átalakításának lehetőségét mérlegeljük, érdemes felidézni Bél Mátyás szavait: „De míg a külföldieknek a halasvizek gyakran nagy költségükbe és mesterkedésükbe kerültek, a magyarok számára a természet nyújtotta ezeket.” Újra ki kell használnunk ezeket a lehetőségeket, hiszen a területegységre vetítve a természetes folyóvizekkel összeköttetésben álló halastavakkal lehetne a legnagyobb hasznot elérni. Ha vissza lehetne állítani az ártéri gazdálkodást, az ma is különösen jövedelmező forrássá válhatna.

Hamar József a könyv Lesznek-e még folyóink? című fejezetében részletesen ír a folyók természetéről, valamint arról, milyen következményei lettek a folyók átalakításának.

Széchenyi korában a folyók nagy mértékű átalakításának indítéka az ármentesítés, az élet- és vagyonmentés, a területszerzés, a hajózás és a szárazföldi közlekedés segítése volt. A folyók kanyarulatait átvágták, oldalára töltéseket emeltek.

Széchenyi és mérnökei előtt is egyértelmű volt, hogy a folyószabályozás beavatkozás a természet rendjébe. Bizonyos hátrányos következményekre eleve számítottak – belvíz megjelenése, öntözés szükségessége, mederváltozások stb. –, de ezek mellett egyéb, előre nem látható következmények is felléptek, mint a halak drasztikus fogyása és a talaj szikesedése. (További hatásokra is számíthatunk, hiszen a folyószabályozás csupán másfél évszázada történt, a következmények később is felléphetnek.)

A másik drasztikus beavatkozás a folyóvízi rendszer életébe a vízlépcsők, víztározók építése. Az elzárás fölötti szakaszon a szennyeződés leülepszik, a víz mocsarasodni, posványosodni kezd. A környéken a talajvízszint megemelkedhet, ugyanakkor az elzárás alatti szakaszon vízhiány léphet fel. A hatalmas felduzzasztott víztömeg katasztrófával fenyegeti az alsóbb térségeket.

A tanulmány foglalkozik a folyók szennyezettségével is. A szerző szerint ennek oka az a szemlélet, amelyben csupán a gazdasági termelés a fontos, és elhanyagolja az élet folyamatosságának másik elemét, a lebontást.

A problémák megoldását Hamar József is a folyók természetes állapotának a lehetőségek szerinti visszaállításában látja. Fontosnak tartja, hogy a természetvédelmet és vízgazdálkodást összekapcsolják. Szintén kikerülhetetlennek látja a nemzetközi összefogást.

(Szerző: Mikola Klára, 2000. Forrás: www.lelegzet.hu)

Tartalom

Előszó

1. Vida Gábor: A természetvédelem kettős arca
Ehrlichék első törvénye
Ehrlichék 2., 3. és 4. törvénye
Miért kell a természetet védeni?
Mi a teendő?
Epilógus

2. Bartha Dénes: Erdeink egyre csak szegényednek?
A természettől örökbe kapott erdőtakarónk
Erdőterületeink ma: természetközeli és kultúrerdők
Idegenföldi fafajok a Kárpát-medencében
Mennyire veszélyeztetettek erdeink?
Tulajdonviszonyok
A jövő erdőtelepítései
Igény a természetközeli erdőgazdálkodásra
Egy új gondolkodás- és gazdálkodásmód: a Pro Silva

3. Ángyán József: Válaszúton a mezőgazdaság
Mondd, te mit választanál?
A megtett út
A magyar mezőgazdaság és környezete
A fejlesztés alapelvei és eszközei
Agrobiznisz helyett agrikultúrát!

4. Andrásfalvy Bertalan: Ártereink múltja és jövője

5. Hamar József: Lesznek-e még folyóink?
Természetes folyóink legfőbb jellemzői
Mikor az ember színre lépett
A Tisza szabályozása
A folyók megregulázásának hatásai
A természet menedékei: holtágak és mellékágak
Ha az erdők megfogyatkoznak
A folyók szennyezéséről
A folyó mint szervező erő
Dunának, Oltnak egy a hangja?
Keserű utószó

6. Kiss Károly: Új idők szennyei
Reálgazdasági folyamatok
Tulajdonosi és szervezeti átalakulás
A magyar gazdaság és külkereskedelem környezeti terhe
Értékrend, demokratizálódás, környezetvédelem
A környezet állapota

7. Várkonyi Tibor: Betegen Európába
Környezeti okok
A fővárosi lakosság egészsége
Mitől betegek az emberek Százhalombattán?
A magyar konyha és következményei
Alkohol, dohány, kábítószer
Ami megfelelő: a járványügy helyzete
Az egészségügy mint társadalmi mutató
Az egészségügy szervezte
Mit tehetünk?

8. Miltényi Károly: Népességfogyás a túlnépesedő világban
Malthus alaptételei
A világ népességfejlődése
A magyar népesedés és népesedéspolitika története
Népesedéspolitika
Optimális népesedés, népesedéspolitika
Hogyan tovább?

9. Fleischer Tamás: A közlekedést leginkább
a forgalom akadályozza
Két szembefeszülő érvrendszer
Rakparti sztráda
Hurokban a főváros
Párkányi paradoxon
Tehermentesítés tranzitúttal?
Ki fizet, ki dönt
A gyalogos méltósága
A magyar közlekedéspolitika – nemzetközi integrálódás
Közlekedéspolitika – kiegyensúlyozott térségi fejlesztés
Közlekedéspolitika – környezet és hatékonyság
Új közlekedésstratégia felé

10. Kerekes Sándor – Kiss Károly: Csatlakozunk,
de hová… és hogyan?
Merre halad a világ a globális környezeti problémák közepette?
A környezet állapota és a környezethatékonyság Keleten és Nyugaton
Környezetpolitika itt és ott
A csatlakozás környezetvédelmi feltételei
Tennivalók és költségek
Változó trendek, alternatív megoldások
Lobbiérdekek a csatlakozási feltételek teljesítésének mezében
Társadalmi és jövedelem-újraelosztó hatások

11. György Lajos: Tud itt valaki megoldást?
Mit kell tennünk?
Tájékozódni, tájékoztatni, hatni
Ökofalu mozgalom, közösségek
Mit tehet a társadalom, a politikai vezetés,
az államhatalom?
Tudat, gondolkodásmód, nevelés
A „korszerű” gyarmatosítás
Kereskedelmi szerződések, egyezmények
A megoldás: egy harmadik út

Felhasznált irodalom, hivatkozások, köszönetnyilvánítás
A szerzőkről