A jót választanod kell

Ismertető

Szerző: György Lajos

Kiadó: Föld Napja Alapítvány

Kiadás éve: 1998

Formátum: A/5, 238 oldal

Elfogyott.

Mottó: „Ha vége is lenne holnap a világnak, én ma mégis ültetnék egy almafa csemetét.” (Luther Márton)

A kötet válogatást közöl a szerző 1983–1996 között megjelent, a zöld gondolkodás szellemi, bölcseleti és vallási hátterét kutató írásaiból.

Ajánló

A kötet válogatást közöl a szerző 1983–1996 között megjelent, a zöld gondolkodás szellemi, bölcseleti és vallási hátterét kutató írásaiból. A többek között a Ligetben, az Élet és Tudományban, a Magyar Szemlében megjelent írások a természetvédelmi neveléstől kezdve a buddhizmus és az ökológia kapcsolatán át foglalkoznak a hit szerepével a földi élet fenntartásában, valamint filmeket is elemez a szerző a zöld gondolkodó nézőpontjából.

 

Az Élet és Tudomány György Lajos: A jót választanod kell című könyvéről

Először nyelvtani hibára gyanakodtam, amikor a cím felszólító mondatának végén nem találtam a felkiáltójelet. Aztán rá kellett jönnöm, nem tévedésről, sőt nem is a címszerkesztésnek az írásjelektől való irtózásáról van szó. A kötet minden írása (…) a megengedésről, a türelemről szól, és a parancs, ha szükséges egyáltalán, csak belső lehet. Igen, bármiről szóljanak is György Lajos írásai, még ha vitatkoznak is, még ha indulatosak is, a mások gondolatainak megértését és elfogadását sugallják, s az értékeknek belső és mély vállalását óhajtják.

Miről szólnak György Lajos írásai? Akik csak az Élet és Tudományban találkoztak velük, szerzőjüket a környezetvédelem elkötelezett szószólójának ismerik. Ugyanezt az arcát mutatják a Természetvédelemből ide válogatott írásai. A Filmkultúrában, a Magyar Narancsban, a Harmadik Partban megjelent írások meglepően jól illeszkednek az előbbiekhez, s ebben a szerény kötetben egymás mellé szerkesztve újra felfénylenek. A manapság divatos kifejezéssel mondhatjuk: György Lajos a diverzitásnak, a sokféleségnek a szószólója. A környezet, az élővilág, a kultúrák, a vallások, a nyelvek, a szokások és a gondolatok sokféleségének önkéntes ombudsmanja ő. Ennek jegyében száll harcba a maga szelíd módján a sokféleség esküdt ellenségeivel, a mindent eltipró fogyasztói világgal, az energiaipar önérdekű óriásaival, a látóterünket az óriásplakátok méretére zsugorító reklámiparral, a „nemzeti” ízeket fűrészporral felváltó etetőgyárakkal, a mindent becsomagoló PACK-cégekkel. Írásai azt sugallják: az az igazi jó, ami másnak sincsen kárára, s válaszd a jót, akkor is, ha ez esetleg lemondással jár!
Barabás Zoltán (Élet és Tudomány, 1997/4., 01. 24., 110. old.)

 

A Védegylet György Lajos: A jót választanod kell című könyvéről

György Lajos a hazai zöldmozgalom egyik úttörője. Az írásaiból válogatott könyvet kézbe venni igen kellemes: nem túl vaskos, az első lapról a borítóra vágott lyukon keresztül kikandikál egy kellemes erdei kép, és szép idézetek fogadnak. Hasonló hangulatú a könyv tartalma maga: könnyű, rövid tanulmányok és cikkek, a legkülönbözőbb témákban. A kötet visszatérő témái a tudományos világnézet kritikája, a természettel harmonikus lét, az ökofilozófiai alapok, a misztika, az öko-spiritualitás, a sokszínűség tisztelete; de egészen gyakorlati dolgokkal is találkozhatunk, mint például a háztartásunk fenntarthatatlansága, sőt néhány életképet is olvashatunk a rendszerváltás előtti zöldmozgalom történetéből. A könyvbe még néhány filmismertetés is belekerült, ezek közül kiemelném Kuroszava Álmok című filmjének, illetve Terry Gilliam Braziljának ismertetését.

A könyv elolvasása után abban biztosak lehetünk, hogy György Lajos valóban tiszteli a sokszínűséget. Ez a könyv erőssége, azonban talán gyengesége is. Gyakoriak a visszatérő motívumok, mélyenszántó ökofilozófiai vagy ökopolitikai tanulmányokra ne számítsunk. Ellenben a sokszínűség, a kedves hangnem, a könnyen érthetőség és a rengeteg klasszikus idézet kiválóan alkalmassá teszi a könyvet arra, hogy a zöld bölcseletek iránt újonnan érdeklődőknek bevezető műként ajánljuk.

György Lajos könyvének egyértelmű az üzenete: A jót választanod kell!
Scheiring Gábor (Forrás: vedegylet.hu)

 

Boldizsár Ildikó György Lajos: A jót választanod kell című könyvéről
„Tegyenek már valamit, maguk környezetvédők…” 

Tizenhárom esztendő válogatott írásait olvashatjuk György Lajos különleges borítójú, szép kötetében, de az 1983–1996 között született írások így, egymás mellé sorakoztatva nemcsak a szerző kutatásairól, érdeklődésének irányairól, valamint könyv- és filmélményeiről adnak számot, hanem sokkal többről. Az írásokból egyrészt kibontakozik a zöld mozgalmak története a kezdetektől napjainkig, másrészt nyomon követhető az a változás, amely egyre vészjóslóbb kihívásokkal terheli meg a Föld sorsáért aggódókat, no és persze azokat is, akik nem aggódnak ugyan, de folyamatosan tudatlan károsultjai a globális válságnak. György Lajos könyvét az teszi szívszorító olvasmánnyá, hogy minden sorát az ember jövőjéért való felelősség és óvó szeretet határozza meg, miközben nem kisebb kérdésekre próbál meg választ találni, mint azokra, hogyan lehetne rendet csinálni a kozmikus káoszban, van-e az emberiség létét megpecsételni látszó válságból kiút, egyáltalán képes-e túlélni fajunk ezt a fenyegető katasztrófát, és milyen áldozatok árán. A zöld gondolkodás szellemi, bölcseleti és vallási hátterét kutatva György Lajos az ökológiai-filozófiai iskolák tanításaiban látja az egyetlen reményt: nem technikai vagy gazdasági, de még csak nem is vallási megoldásoktól várható a megoldás, hanem egy „új tudati forradalomtól”, „új szellemi tömegmozgalomtól”. Ennek lényege szerint nem másoktól kell várni, hogy „végre történjék valami”, hanem mindenkinek tudnia kell: „rajta is múlik”.

„Az evolúció összes ajándéka közül a tudat a legértékesebb. Mégis megengedtük, hogy mássá legyen, mint amit megérdemelt volna” – idézi Henryk Skolimowskit, aki a tudat helyes ökológiájának első törvényét abban látja, hogy ellent kell állni tudatunk szeméttárolóvá válásának, újra és újra megvizsgálva, mennyi szennyet is töltünk bele naponta. Aki képes távol tartani magától a hulladékot, annak minden esélye megvan arra, hogy ne csak részletekben tudjon gondolkodni, hanem a teljességre törve: ne csak a letépett virágot, a sérült állatot sajnálja és védje, hanem – a kozmoszt társának érezve – az egész bolygót. Felismerve saját felelősségét, az ember aztán maga választhatja meg, milyen életet akar élni. (A jót választanod kell – már a könyv címe is erre figyelmeztet.) György Lajos mindenesetre biztatónak látja, hogy egyre többen vannak a világon azok, akik megcsömörlöttek a rohanástól, az öncélú vetélkedéstől, a habzsolástól, és az önkéntes egyszerűséget választva, kisebb közösségekben szellemileg-lelkileg tartalmas életet élnek.

Persze nem csak a „kivonulás” az egyetlen járható út. Óriási felelősség van azok kezében is, akik gyerekeket nevelnek, legyenek azok szülők vagy pedagógusok. „A gyerekek a világ örökösei, és látják azokat a titkokat, amelyeket a tanultak könyvei sosem tárnak föl” – ennek a Thomas Traherne-i mondatnak kellene meghatároznia a gyerekekhez való viszonyunkat. Ezzel szemben nem törődünk a magukkal hozott hajlamaikkal, vágyaikkal és ösztöneikkel, elfojtjuk örömeiket, és nem építünk természet iránti belső ragaszkodásukra, azaz „tudatalatti énüket megfosztjuk a veleszületett ökológiai bölcsesség jelentős részétől.” György Lajos Theodore Roszak 1992-ben megjelent könyve kapcsán (The Voice of the Earth) mutatja be egy viszonylag új tudományág, az ökopszichológia alapjait, melynek egyik legfontosabb tétele éppen az, hogy helyreállítsa a gyermek veleszületett animisztikus minőségét, felszabadítsa az ökológiai tudattalant, azaz megszüntesse a személy és a természet között fennálló zavart. György Lajos hisz abban, hogy a gyermekekben fel lehet idézni a természet szeretetét, és kötelességünk, hogy meg is tegyük ezt, mert „ha több olyan ember élne Földünkön, akinek fáj a szíve, ha észleli a természet pusztulását, akkor kevésbé szennyeznénk és rombolnánk, jobban óvnánk forrásainkat.” És akkor talán nem hangozna el olyan gyakran a recenzió címében idézett mondat sem: „Tegyenek már valamit, maguk környezetvédők…”

György Lajos azt üzeni nekünk: Tegyünk már valamit, mi emberek…

(Forrás: schneiderpeter.netkey.hu/tabulas/cedrus/1998/02/figyelo1.html - 7k -)

 

Tartalom

Utak a jövőbe; avagy a „tudat zöldülése”
Gaiával élni (Gondolatok a természetvédelmi nevelésről és az önmegvalósításról)
A tudomány Taója
Ökológiai filozófiai iskolák
Buddhizmus és ökológia
Gyertek vissza, tigrisek…!
Két vagy három kultúra?
Assisi konferencia
Utak a jövőbe: van-e más lehetőség? (avagy: „a tudat zöldülése”)
Az ökológiai filozófia tanításairól
Mit jelent materialistának lenni, ha nincs többé anyag?
(A Föld Hangja – ahogy Theodore Roszak hallja és velünk elmondja)

Van-e bocsánat bűneinkre?
Két kultúra találkozása (Három filmélmény)
Ismét két kultúra találkozása: most Ausztráliában
Brazil
Bámuláda – Szerintem
A hallgatás és a sötétség országa (Werner Herzog filmje, 1970–1971)
A jót választanod kell (Kubrick: Mechanikus Narancs)
Van-e bocsánat bûneinkre? (Kurosava: Álmok)

Égetni való dolgaink…
Égetni való dolgaink
Sokszínű zöldek – avagy: a teljesség felé
Az igazat, csak az igazat, a teljes igazat…
Kozmikus társkeresés
Ízetlen egyöntetűség – Szerintem…
Túlcsorduló postaládák – Szerintem…
Zöldek – vereség után (Hogyan tovább?)
Fegyverekről – genetikai szabályozásról – erkölcsről – tömegtájékoztatásról és hadiiparról
Ki van elöl?
A nemzeti nyelvek halála – Szerintem…
Hová lettél harmadik út?
Művelődési esélylatolgatás – Szerintem…
Miként (nem) közölhettük az Alternatív Nobel-díj hírét?
Nosztalgiahullám – avagy: utánzat-fogyasztósdi
Négy feladat, avagy van-e prioritás?
Mit tehetünk – Szerintem…
Óriástáblák takarásában – Szerintem…
Vágyaim zöld mozgalma

Vetélkedés és szimbiózis
A mesterséges vegyület lebontásának gondjai
Értékeink és életünk minőségi mutatói
Humán ökológia: a felforgató, konzervatív tudomány
A bölcs és a koala
A sokféleség mindenféle evolúció alapfeltétele és következménye
Fiatal és érett rendszerek
Zöld forradalom – tervek, ígéretek, eredmények és kudarcok
Vetélkedés és szimbiózis (Önzetlen génjeink)
Véletlen vagy céltudatos evolúció? (Elmélkedés Gaia jövőjéről)