Egyre zajosabb a világ, a háttérzaj növekedése évente 1,5 dB. Gépek zaja uralja mindennapjainkat az otthoni porszívótól az irodai légkondik vagy a parkok fűkaszáinak zaján át a közlekedésig. A zaj erősen befolyásolja jóllétünket és egészségünket, erre hívja fel a figyelmet 1996 óta a zajszennyezés elleni világnap, amelyet április utolsó szerdáján tartanak minden évben.

A WHO értékelése szerint a 65 dB fölötti környezeti zaj, a zajhatárértékek hosszabb ideig tartó túllépése egészségkárosodást idézhet elő. A zajjal egész testünk egészségét veszélyeztetjük: halláskárosodást, idegrendszeri panaszokat, szívritmuszavart okozhat, súlyosbítja a refluxbetegséget, sőt egy új kutatás szerint a zaj sejtszinten rombol, olyan stresszválaszt indít be a szervezetben, ami végső soron érrendszeri károsodáshoz, szívbetegséghez vezet.

A teljes zajhatás 70-80%-a a közlekedésből származik, amely csak az EU-ban 125 millió embert, azaz minden 4. európait érint. Az egyre több zajforrásból összeadódó háttérzaj növekedése évente 1,5 dB.

A zajszennyezés évekkel rövidíti meg a városlakók, a tartós háttérzajban élők életét. Az erősödő folyamatos éjszakai zajártalom hatására elmarad a pihentető mélyalvás fázisa. A megengedett zajszint Magyarországon lakott területen éjszaka 35–55 dB, nappal 45–65 dB (körzetek szerint meghatározva). Az engedélyezett szabadtéri háttérzaj 40-45 dB éjszaka, 50-55 dB nappal.

Zajtérképek

A zajtérkép segít a zajterhelés csökkentésében. Épp ezért az EU-ban egységes szempontok szerint kötelező stratégiai zajtérképet készíteni minden 280 000 lakos fölötti településnek - Budapest zajtérképét 2008 őszére készítette el a fővárosi önkormányzat, ami igen sok helyet jelöl meg kritikus pontként (napi 75 dB és éjszakai 70 dB zajszint feletti terhelést) a városban. (Budapest Európa 3. legzajosabb városa volt az ENSZ Egészségügyi világszervezetének 2009. évi felmérése szerint.) Az uniós zajtérképezésnek a 100 000 lakosúnál nagyobb városokra vonatkozó második szakasza hazánkban 8 várost érint.

Településrendezésnél fontos szempont a zajhatás, a zajterhelési határérték betartása. Lakóterületen például az üzemi tevékenység zaja nappal nem haladhatja meg az 50-55 dB-t, a közlekedési háttérzaj (környezeti alapzaj) pedig az 55-65 dB-t a 2002-es zajrendelet szerint.

A csendrendelet helyi részletes szabályozása az önkormányzatok hatásköre, ami településenként, Budapesten pedig kerületenként változó lehet. A helyi rendeletek általában napközben, munkaidőben engedélyeznek zajos tevékenységet, például építkezést, falfúrást, hétvégén fűnyírást stb. Az önkormányzat előírásain a társasház házirendje szigoríthat, de a helyi rendeletnek nem mondhat ellent.

Mondjunk nemet a felesleges géphasználatra - hagyjuk pihenni a kocsit, a tévét, a fűnyírót, a porszívót. Lépjünk fel a túlzott zajterhelés, lakóhelyünk zajszennyezése ellen is. Fogjunk össze, írjunk leveleket, tegyünk együtt egy élhetőbb csendes világért.

Forrás: Hétköznapi kalauz/INAD

Kapcsolódó cikkek

Jeles környezeti napok

Mit tehetsz Te – heti kihívások