Frissen az asztalra – tervezzünk veteményest!

p, 02/24/2017 - 13:42 — FNA

Sok a kertes ház az országban, ám egyre kevesebb a konyhakert. Pedig már egy 10 négyzetméteres földdarab – vagy a balkonkertben néhány nagyobb cserép – elég ahhoz, hogy legyen mindig kéznél friss paradicsom, saláta és sokféle fűszernövény. Közeledik a tavasz, ideje tervezni, hogy miből mennyi és hova kerüljön a kertbe. Budaörsön iskolakertet terveztünk.

Legyen akár közösségi, iskolai vagy saját a kert, veteményes nélkül nem az igazi. Sőt a balkonon, ablakpárkányon is érdemes próbálkozni. Amint kienged a fagyos talaj, és megszikkad a föld, már vethetjük is a hidegtűrő borsót, retket, sárgarépát, nevelhetjük a paprika- és paradicsompalántát...

Iskolakert tervezésével folytatódott a Föld Napja Alapítvány klímaadaptációs környezeti programja - egy februári esős délelőtt a budaörsi Illyés gimnázium diákjaival közösen vetettük papírra az iskolai veteményeskert beültetési és gondozási tervét, sőt levendula- és fűszerkertet is terveztünk, és ősszel gyümölcsfákat is ültetünk. A tervezésben Réthy Kati, az alapítvány agroökológus önkéntese segített. Fenntartható, vegyszermentes lesz a kert, vetésforgóval, és a komposztálóról, esővízgyűjtőről sem feledkeztünk meg.

A déli tájolású iskolakert területét négy részre osztottuk, és azokba a vetésforgó szerint négy eltérő tápanyagigényű, egymást segítő növénycsoport kerül. Az első ágyásba leveles növények (káposzta, sóska, spenót, mángold), a másodikba bogyósok (paprika, padlizsán, paradicsom), a harmadikba gyökérzöldség (répa, retek, cékla, zeller) és a negyedikbe a „három nővér" – hüvelyesek, kukorica, tökfélék hármasa. Jövőre majd a levelesek helyére ültetjük a bogyósokat, azok helyére a gyökérzöldségeket és így tovább a vetésforgó szerint.

A vetésforgó a fenntartható mezőgazdaság egyik alappillére, a különböző növénycsoportok közötti váltakozást jelenti az évek során. Segít megelőzni bizonyos kártevők és betegségek elterjedését, valamint figyelembe veszi a növénycsoportok eltérő tápanyagigényét is. A fehérjedús hüvelyeseknek kiemelten fontos szerepük van a vetésforgóban, mert megkötik a légköri nitrogént, és ezzel javítják a talaj termőképességét, "három nővérként" vetve pedig védenek a talajerózió, a talaj kiszáradása ellen. A hüvelyesek kis vízlábnyomuk miatt jóval gazdaságosabb és biztosabb fehérjeforrások szárazabb vagy egyre gyakoribb aszállyal veszélyeztetett régiókban, mint a vízigényesebb húsok, ráadásul fajtagazdagságuk lehetővé teszi, hogy a változó klímához alkalmazkodva megtaláljuk a megfelelő fajtát.

A másik három ágyásban talajtakaróként a lekaszált fű táplálja majd a földet és véd a kiszáradás, gyomosodás ellen. Védőnövényként a kártevők és betegségek ellen körömvirág, büdöske, borágó is kerül a kertbe.

A teendőket is megterveztük – vetőmagokért hétvégi magbörzékre látogatunk a diákokkal, a levendula- és fűszernövényeket Lechner Judit biokertésztől, az őszibarackfákat a Kertbarátok Egyesületétől helyben szerezzük be, az osztálytermek déli ablakaiban nőnek majd a palánták, hulladékfából komposztkeretet barkácsolunk, a locsolás, gyomlálás, kapálás, begyűjtés és hasznosítás felelőseit is megválasztottuk.

A hasznot hozó iskolakert az egészséges, friss helyi élelmen és a kertészeti ismereteken túl segít megismerni a természet rendjét, környezetünk fenntartható használatát, az együtt munkálkodás örömét, segíti a feltöltődést, kreativitást, közösségépítést – diákok, szülők, pedagógusok és civil segítők közösségét. Jót tesz testnek, léleknek, környezetnek, mert csak azt tudjuk megóvni, amit ismerünk, értékelünk.

Konfuciusz szavaival: „Mondd el és elfelejtem; mutasd meg és megjegyzem; engedd, hogy csináljam és megértem".

Jó kerttervezést mindenkinek! Ha jövőre is ilyen extrém hideg lesz a tél, vagy extrém meleg a nyár, megéri, mert kevésbé leszünk kiszolgáltatva a dráguló bolti kínálatnak.

Forrás: FNA/Réthy Kati agroökológus