2022 madara, fája, rovara, hala, vadvirága

Zöld küllő, nagylevelű hárs, óriás énekeskabóca, ízletes rizike és társaik hívják fel figyelmünket 2022-ben a természet szépségeire, a biológiai sokféleségre, annak védelmére. A vadvilág állományai világszerte visszaszorulóban vannak, létüket leginkább az agráripar fenyegeti, aktív védelmükért bárki tehet – képviselőit többnyire a lakosság szavazatai alapján választják ki minden évben, mi pedig 2017 óta mutatjuk be őket.

2022 madara a zöld küllő

A zöld küllő (Picus viridis) gyakori harkályfélénk. Szajkó termetű, 30-36 cm-es, zöld szárnyú, fején piros, sárgászöld farktollú madár, szárnyfesztávja a fél métert is elérheti. Hangja a jellegzetes, különösen repülés közben hallatott „klü-klü-klü". Lakott területeken is jól érzi magát, kedveli a ligetes erdőket, fasorokat, városi parkokat, temetőket, ártéri erdőket, de kerüli a sűrű, zárt erdőket. Fő táplálékát a hangyák jelentik, de a fák kérge alatt megbújó más rovarokat, lárváikat, bábjaikat is elfogyasztja. Zöld rejtőszíne a fűben is segíti hangyaeleséget keresgélve. Állandó madár, odúban költ, amit maga készít és akár több évig is használ. Fészekalja általában 5-7 tojásból áll, a fiókákat mindkét szülő eteti közel egy hónapon át. Hazai fészkelő-állománya stabil, 15 000 – 17 000 párra tehető. Védett madár, természetvédelmi értéke 50 000 Ft. Még többet megtudhatsz róluk az MME oldalán. 

ÍZLETES RIZIKE AZ ÉV GOMBÁJA

A vadon termő ízletes rizike (Lactarius deliciosus) ehető és árusítható gomba, júniustól egészen decemberig gyakori, de a legtöbbet ősszel találni belőle. A közepes termetű gomba kalapja 4-12 cm átmérőjű, narancssárgás, vöröses színű, néha zöldes elszíneződéssel. Fiatalon domború, gömbölyű, majd idővel tölcséresedik, közepe enyhén bemélyed. Felülete nedvesen ragadós, körkörösen zónás, gödörkés. Kissé lefutó, sűrűn álló, narancssárga lemezei törékenyek, a sérült helyeken lassan zöldessé válnak. Narancsos színű vastag húsa kemény, merev, pattanva törik, tejnedve narancssárga, színe csak hosszabb állás után vörösödhet, zöldülhet enyhén. Íze kellemes, édeskés, illata gyengén gyümölcsös. Könnyen felismerhető erdei- és feketefenyők alatti lelőhelye, narancsos színe és a tönkjén látható gödrök alapján. Az erdőből maximum két kilogramm gombát szabad hazavinni, amit nem árt megnézetni fogyasztás előtt gombaszakértővel. Még többet megtudhatsz róluk az MMT oldalán.

AZ ÉV FÁJA a Nagylevelű hárs 

A terjedelmes, kúp alakban 30–40 m magasra növő nagylevelű hárs (Tilia platyphyllos) hegyvidéki erdeinknek elegyfája, köves-sziklás, kőgörgeteges talajokon is megél. Az egyik legkorábban virágzó hárs; virágai június elején nyílnak: a középsők hamarább, a szélsők később. kellemes illatú, 2–5 virágból álló bogernyő virágzata a levelek hónaljából nő. Gömb alakú makkja bordás, a bibeszál maradványaként kis, hegyes szárban végződik. Az érett termések a virágszárhoz nőtt, repítő murvalevéllel együtt, jellegzetesen pörögve esnek le, és a szél messzire elhordhatja őket. Matuzsálemi példányai több száz évesek, jó mézelő, szárított virágzata ismert gyógytea. Intenzív felújulóképessége miatt a gazdasági erdőkben visszaszorították, a nagyvad is erősen károsítja. Még többet megtudhatsz róluk az OEE oldalán.

ÓRIÁS ÉNEKESKABÓCA Az év rovara

Az óriás énekeskabóca (Tibicina haematodes) a kabócák alrendjének legnagyobb képviselője. Testhossza 38–44 mm zárt szárnyakkal, szárnyfesztávolsága 75–85 mm. Teste sötétbarnás színű, a fej, az előtor, a lábak, a tor és potrohízek szegélyei barnásvörös színezetűek. Jelenlétét elárulja a hímek éneke, amelyet potrohuk tövénél található páros membránokkal keltenek. Növényi nedvekkel táplálkozik, amelyet szúró-szívó szájszervével szívogat. Lárvái hosszan, éveken át fejlődnek fák gyökerei közt, tökéletesen alkalmazkodtak a földalatti életmódhoz, ezt jelzi pl. ásásra módosult első pár lábuk. A kifejlett lárva végül kiássa magát a felszínre, majd átvedlik kifejlett rovarrá. A faj elterjedési területe lefedi szinte egész Dél-Európát (az Ibériai-félsziget kivételével), keleten Iránig, északon Közép-Európáig terjed. A meleg, száraz hegyvidéki területeket kedveli. Nálunk legnagyobb számban a Balatonfelvidéken és a Budai-hegységben fordul elő. A faj hazánkban természetvédelmi oltalom alatt áll, természetvédelmi értéke 5000 Ft. Még többet megtudhatsz róluk a MRT oldalán.

Homoki gyík az év hüllője

A dél-kelet-európai elterjedésű homoki gyík (Podarcis tauricus) magyarországi populációi elszigetelődtek a fő elterjedési területtől, nálunk főként az Alföld homokpusztagyepein fordul elő. Testhossza mindössze 6-8 cm, a farka viszont a testhossz kétszeresét is elérheti. A hímek hátának közepén világoszöld sáv fut végig, amely a nászidőszakban élénk sötétebbé válik, hasuk élénk narancsszínűvé, oldaluk alsó részén kék pettyek is megjelennek. A nőstények mintázata nagyon hasonló, hasuk csontfehér. Nappal aktív. Jól bírja a magas hőmérsékletet, meleg nyári napokon is szinte egész nap a felszínen mozog. Apró gerinctelenekkel táplálkozik, amelyeket portyázva keres. Megijesztve villámgyorsan eltűnik a legközelebbi üregben. Az október végén kezdődő téli hibernációból március elején-közepén jön elő, a párzás áprilisban kezdődik. A nőstények 2-6 tojást raknak fűcsomók, zsombékok alá. A rendkívül apró termetű fiatalok július végétől kelnek ki. A homoki gyíkot sok ragadozó (sas, róka, borz, vipera stb.) fogyasztja. Magyarországon – mint minden hüllő és kétéltű – védett, természetvédelmi értéke 50 000 Ft. Még többet megtudhatsz róluk az MME oldalán. 

AZ ÉV HALA A BODORKA

AZ ÉV Vadvirága

(Várhatóan 2022 márciusában zárul a szavazás)

az év emlőse

(Várhatóan 2022 áprilisában zárul a szavazás)

Cikkafark Az év gyógynövénye

A nők doktoraként is ismert cickafarkfüvet (Achillea millefolium) már az ókori orvosok is használták, latin neve Achillesz-re, a trójai hősre utal, aki cickafarkkal állította el társai sebeinek vérzését. Kellemes illatú, évelő növény, szára 20–80 cm magas, levelei lándzsásak, szárnyasan összetettek. Virágai 4–9 mm széles sátorozó bugákat alkotnak, a fészkek 4-6, fehér vagy rózsaszín sugárvirágból állnak. Rovar és önbeporzású elterjedését a szél és a hangyák is segítik. Réteken, legelőkön, szántóföldeken, útszegélyeken gyakori. Gyógynövényként csak a fehér virágzatúakat használják. Elsősorban gyógyteaként fogyasztják, de külsőleg borogatásra vagy fürdővízhez adagolva is kifejti gyógyhatását. Gyógyteáját gyomorgörcsök, migrénes fejfájás, máj- és epebetegségek, húgyúti fertőzés, menstruációs zavarok esetén javasolják. Készítenek belőle illóolajat (kékolaj), krémeket, kenőcsöket. A friss pézsmaillatú cickafarkolaj sebösszehúzó, hámosító, vérnyomáscsökkentő, nyugtató, gyomorerősítő, tonizáló hatású; terhesség alatt ne használjuk. Az allergiásoknál a növény érintése is reakciót válthat ki, teája viszketeg, gyulladásos bőrelváltozást okozhat. Nagy mennyiségben fogyasztása nem javasolt, mert nyomokban tujont tartalmaz, mely fényérzékenységet okoz. Éppen ezért érdemes fogyasztás előtt háziorvossal, szakemberrel konzultálni! Még többet megtudhatsz róluk az MGyT oldalán.

(Szerkesztés alatt.)

Kapcsolódó cikkek

Veszélyben a sokféleség 

Az embert is érinti az új kihalási hullám 

Az állatfajokat főleg a mezőgazdaság fenyegeti

Eltűnt 420 millió madár

Fák nélkül nem lesz elég élelem

Magunk alatt a fát

2019 madara, fája, rovara, hala, vadvirága

2020 madara, fája, rovara, hala, vadvirága 

2021 madara, fája, rovara, hala, vadvirága