A húsfogyasztás egyre nagyobb teher a Földnek

A biológiai sokféleség csökkenésének 60%-áért étrendünk, pontosabban az állatok takarmánya felel. A húsigény globális növekedése egyre több takarmányt, annak termesztése pedig egyre több termőföldet, vizet, vegyszert igényel, és ez súlyosan károsítja a környezetet, és főként a biológiai sokféleséget – erre figyelmeztet a WWF legújabb jelentése.

A világ hústermelése legalább kétszer annyival nőtt az utóbbi 40 évben, mint a Föld népessége. Az egyre növekvő igényt csak intenzív ipari állattenyésztéssel lehet kielégíteni – az állatfarmokon nevelt haszonállatok etetése pedig egyre több takarmányt igényel, és ehhez egyre több termőföld, víz, vegyszer kell. (Az erdőirtás 73%-áért felel a takarmánytermesztés.)

Az intenzív gazdálkodási forma hihetetlen gyorsan kimeríti a természeti erőforrásokat. Erdőket, mezőket, folyók menti térségeket alakítanak át termőföldekké, veszélyeztetve ezzel a világ legsebezhetőbb területeit, többek között az Amazonas, a Kongói-medence, Ázsiában a Jangce, Mekong, Himalája térségét vagy az indiai Dekkán-fennsík trópusi erdeit.

A fehérjedús szóját elsősorban takarmányként termesztik világszerte ma már olyan nagy mennyiségben, hogy egy átlagos európai – többnyire tudtán kívül – nagyjából 61 kg-ot fogyaszt belőle évente. Az éves szójabevitel nagy része közvetve olyan állati termékek fogyasztásából származik, mint a csirke, sertés, lazac, sajt, tej és tojás. Ha pedig a hús iránti globális kereslet a várakozásoknak megfelelően bővül, akkor a szója termelése közel 80%-kal növekedhet 2050-re.

Nehéz ellenállni a túlkínálat csábításának, ezért a világ a szükséges mennyiségnél jelenleg jóval több állati fehérjét fogyaszt és ez pusztító hatással van a környezetre. „A biológiai sokféleség csökkenésének 60%-át elfogyasztott ételeink okozzák. Bár már sokan tudatában vannak annak, hogy a hús alapú étrend hatással van a vízre, a talajra, és az üvegházgázok kibocsátásáért is felelős. Azt azonban kevesen tudják, hogy a legnagyobb probléma az állatokat ellátó takarmány előállításából származik." – mondta Duncan Williamson, a WWF élelmiszer-politikai vezetője.

A növényi takarmány legnagyobb fogyasztója a baromfi – 23 milliárd csirkét, pulykát, libát, kacsát, gyöngytyúkot kell etetni, azaz 7,5 milliárd emberrel számolva ma egy főre több mint három szárnyas jut. A második legnagyobb fogyasztó a sertésipar, mely a világ takarmányának 30%-át élte fel 2009-ben.

A kutatás arra is rámutatott, hogy az ipari állattenyésztésből kikerülő állatok húsa kevésbé tápláló – az 1970-es évek csirkéinek húsa még hatszor több omega-3 zsírsavat tartalmazott, mint a napjainkban intenzíven nevelt szárnyasoké, azokban több a telített zsírsav. És ebből eszünk feleslegesen sokat.

Például az Egyesült Királyságban átlagosan egy ember csak sertéshúsból 25 kg-nyit fogyasztott el egy évben – ez jóval több az egészséges mértéknél. Az ország táplálkozási szakértői 45-55 g fehérjét ajánlanak naponta, az átlagos brit fogyasztás viszont napi 64-88 g közötti, melynek 37%-a hús és húskészítmények.

Nálunk sem jobb a helyzet, sőt! Az ajánlott egészséges mérték közel háromszorosát fogyasztjuk húsokból, húskészítményekből a KSH adatai szerint.

Forrás: WWF/FNA

Kapcsolódó cikkek

Miért éhezel, ehetnél jót is!

Mit tehetsz Te – heti kihívások

Miért legyen húsmentes a hétfő?

Terítéken a szója – tudta, hogy szinte naponta eszi?

Húsatlasz – nálunk több a marha

13+1 tény a világ élelmezéséről

Fák nélkül nem lesz elég élelem