Népesedési világnap - július 11.

A Föld népessége mára meghaladta a 7,3 milliárd főt. Még soha nem élt egy időben ennyi ember a Földön. Vajon mikor és miért kezdődött ez a robbanásszerű létszámnövekedés, és vajon még mennyi embert képes eltartani a Föld – ezekre a kérdésekre kerestük a választ a népesedési világnapon.

Az emberiség népességfejlődése hosszú időn át igen csekély és ingatag volt, háborúk, éhínségek, járványok gyakran tizedelték jelentősen. Mindössze kb. 650 millió ember élt a Földön 1650 körül. Aztán a 19. század hajnalán az emberiség élni kezdett a felfedezett fosszilis erőforrások – a szén, az olaj, a földgáz – előnyeivel, és a század közepére a világ népessége hirtelen a kétszeresére, 1,26 milliárdra nőtt. Majd már csak száz évre volt szükség ahhoz, hogy a népességszám újra megkétszereződjön, és 1950-ben elérje a 2,5 milliárd főt.

A robbanásszerű növekedés a 20. század közepétől indult meg, 1960-ban átlépte a 3 milliárdot, majd 12–15 évente újabb 1-1 milliárd fővel gyarapodott az emberiség – a milliárdos lélekszám megkétszerező-déséhez már elég volt 37 év, hogy 1987-re meghaladja a népesség az 5 milliárd főt, 2012-re pedig már 7 milliárd fölé emelkedjen a létszám.

Több mint 10 000 nemzedék kellett ahhoz, hogy az emberi népesség elérje a 2 milliárdot. Aztán egyetlen nemzedék élete során (és ez éppen mi, a II. világháború után születettek életében) nőtt a földi népesség száma 2 milliárdról 7 milliárdra.

A robbanásszerű népességnövekedés alapja a technikai fejlődés és a jobb egészségügyi ellátás. A fosszilis üzemanyagok, az olaj bősége nélkül mindez nem válhatott volna valóra. A szén hasznosítása megkétszerezte, az olajé a hatszorosára növelte a Föld népességét. A világ ma évente több mint 80 millió emberrel gyarapodik, és 2050-re várhatóan már 9 milliárdan élünk a Földön.

Európa lemarad

Az egyes földrészeket igen eltérő módon érintette a népességnövekedés. Elsősorban az afrikai kontinensen nőtt 1950 és 2013 között csaknem 5-szörösére a népesség, Ázsiában és Latin-Amerikában pedig több mint a 3-szorosára. A legkisebb növekedés Európában volt, mindössze 1,35-szeres. Mindez átrajzolta a Föld népességének kontinensek szerinti eloszlását: Európa népessége 2013-ban már csak valamivel több mint egytizedét (10,4%) tette ki a világ népességének. 1950-ben Ázsia népessége körülbelül kétszerese volt az európainak, jelenleg viszont közel hatszorosa. Afrika most van feljövőben - népessége jelenleg 1,5-szerese az európainak, míg 1950-ben csak kevesebb mint fele volt (42%-a).

A termékenység (az egy nőre jutó átlagos gyermekszám) világátlaga ma 2,53, míg Afrikában átlagosan egy nőre 5 gyermek jut. Európa mélyen a reprodukciós szint alatti termékenységgel (1,54 gyermekkel) az utolsó a földrészek között. Az európai trend folytatódik az Eurostat migráció nélküli előrejelzése szerint - a legnagyobb mértékű visszaesés Portugália, Németország, Görögország, Spanyolország és Olaszország népességét érintené, 35% és 40% közötti népességszám-csökkenéssel, és Magyarországon is a jelenleginél közel 30%-kal élnénk kevesebben, azaz a népességszám 7 millió fő alá (6,9 millióra) esne 2080-ra.

Segít a népvándorlás?

A nemzetközi vándorlás előrejelzését tartják a legbizonytalanabb tényezőnek az ENSZ szakértői, így csak 2050-ig vetítik előre a hipotéziseket. Ezek szerint századunk közepéig mérséklődik a földrészek közötti vándorlás intenzitása, a jelenlegi évenkénti 3,3 millió főről 2,3 millió főre. A két legnagyobb befogadó földrész változatlanul Európa és Észak-Amerika marad, de az utóbbi válik ismét az elsődleges vándorlási célállomássá - Európa vándorlási egyenlege a jelenleginek a felére (kevéssel évi 1 millió alá) esik, Észak-Amerikáé viszont lényegében a jelenlegi szinten (közel évi 1,3 millión) marad a század közepéig. A kibocsátó földrészek között egyedül Afrikából nő a nemzetközi vándorlás, a többi földrészé mérséklődik. A legnagyobb kibocsátó földrész változatlanul Ázsia és Latin-Amerika marad.

11 milliárdig meg sem állunk

Nemcsak a népesség száma nő, hanem az élettartam is. Kétszáz éve 1 milliárd ember élt a Földön, ma 7-szer annyi. Kétszáz éve még 30 év alatt volt a születéskor várható élettartam, ma közel 70 év. A Föld véges erőforrásait a növekvő lélekszám, a növekvő élettartam és a növekvő életszínvonal egyaránt megterheli.

A világ jövőbeli népességszámának alakulása a születések és a halálozások számának becslésén alapul. A születéskor várható átlagos élettartam a technikai fejlődésnek, az egészségügynek köszönhetően 1950 és 2010 között közel 22 évvel emelkedett, világméretekben megközelítette a 69 életévet. Különösen Ázsiában és Latin-Amerikában élnek tovább (28, illetve 22 évvel) az emberek, mint 60 évvel ezelőtt. Az ENSZ-előrejelzés a halandóság csökkenésével és a születéskor várható átlagos élettartam további emelkedésével számol a század végéig, eszerint a jelenlegi 69-cel szemben 82 évre nőne az átlagéletkor, és a földrészek közötti különbség jelentősen mérséklődne.

Az ENSZ legutóbbi, 2013-as becslése szerint lassuló ütemben, de tovább növekszik Földünk népessége, a 2060-as évek elején 10 milliárd fölé emelkedik, és az évszázad végén megközelíti a 10,9 milliárd főt. A népességnövekedés nem áll meg, csak jelentősen csökken a század végéig, a jelenlegi 80 millióról évenkénti 10 millió főre.

Ázsia továbbra is a legnépesebb földrész marad (4,7 milliárd fő), de létszáma csökken a 2050-ben tetőző mintegy 5,2 milliárdhoz képest. Afrika népessége folyamatos nő a jelenlegi 3,8-szeresére, és megközelíti a 4,2 milliárd főt. Észak-Amerika népessége szintén folyamatosan nő a jelenlegi 1,4-szeresére (513 millió fő). Európa az egyetlen földrész, ahol a jelenleginél alacsonyabb népességszámot (mintegy 640 millió főt) prognosztizál az előrejelzés.

11 milliárd étvágya

Sokan vagyunk, és még többen leszünk. A jelenlegi fogyasztási szinten legfeljebb 4,7 milliárd ember élhetne bolygónk ökológiai határain belül. 2014-ben már augusztus 19-én elértük a túlfogyasztás napját. Vajon meddig bírják a növekvő életszínvonal és a növekvő lélekszám terhelését a Föld véges erőforrásai?

Az előrejelzések szerint 2050-re 70%-kal nő a világ szükséglete élelmiszerből, takarmányból és rostanyagból – addigra a Föld népessége eléri a 9 milliárdot. Az emberiség növekvő étvágya érinti az ivóvízigényt, a nyersanyagok, az energia, különösen a kőolaj iránti növekvő keresletet.

A fejlett országok lakossága továbbra is aránytalanul többet fogyaszt a bolygó erőforrásaiból, és a világ növekvő népessége mind ugyanígy szeretne fogyasztani. A növekvő fogyasztás növekvő környezetkárosítással, erdőirtással, szennyezéssel, hulladékkal stb. jár. Változtatnunk kell fogyasztási szokásainkon, mert a jelenlegi szinten ennyi embert nem képes eltartani a Föld.

Sokféle lehetőség közül választhatunk. Sokkal több embernek lenne elég például a megtermelt élelem, ha nem kerülne annak egyharmada rögtön a szemétbe, sokkal kevesebb víz fogyna, ha a nagy vízigényű állati eredetű élelemből a jelenleginél csak 10-15%-kal kevesebbet ennénk – ez egészségünknek is jót tenne. A népességnövekedést jelentősen lassítaná az iskolai végzettség szintjének emelése, amely elősegítené a tudatos családtervezést.

Számít a képzettség

Az ENSZ mellett más intézmények és tudományos műhelyek is készítenek népesség-előrejelzéseket. A Wittgenstein Centre kutatóinak legutóbbi becslése szerint az iskolai végzettség szintjének emelkedése tudatosabb családtervezéssel és csökkenő termékenységgel párosulhat a kevésbé fejlett országokban is, és ez lassíthatja a világnépesség növekedési ütemét. Előrejelzésük közepes változata szerint a világ népességszáma már 2060 és 2080 között elérné maximális lélekszámát (9,4 milliárd fő), majd az évszázad végére 9 milliárd főre csökkenne.

Forrás: KSH/FNA

Kapcsolódó cikkek

Van még esély a fenntarthatóságra?

Túlhasználat

Olajcsúcs

Túl gyorsan használjuk el

Étrend és éghajlat

Legalább felezd meg

Étkezésünk ökolábnyoma - felelős fogyasztó a magyar?

Diétamítosz

Kukadiéta - mennyit hagytál a tányérodon?

Poszthumusz