Aggasztó műanyag-invázió a Földközi-tengerben is

p, 10/06/2017 - 22:38 — FNA

Aggasztó a Földközi-tengerben lebegő műanyagrészecskék sűrűsége. A mikroműanyag károsítja a tengeri élővilágot, és a táplálékláncon, ivóvizünkön át bekerül szervezetünkbe is. Vegyük sorra a láthatatlan szennyezők forrásait, hogy csökkenteni tudjuk a feleslegesen használtak mennyiségét.

A mikroműanyag, vagyis az 5 milliméternél kisebb részecskék koncentrációja most a Földközi-tengerben a legmagasabb a világon - km2-enként 1,2 millió mikroműanyag van a tengerben az olasz Tengerkutató Intézet (ISMAR) és a Nemzeti Kutatótanács (CNR) adatai szerint. (Tíz sokkoló tény a műanyagról.)

„A mikroműanyag-sűrűség már akkora, mint az óceánok nagy örvényeiben, de ez elsőbbséget élvez, mert ez egy zárt tenger és a világ egyik legzsúfoltabb területe" – hangsúlyozta Maria Cristina Fossi, a Sienai Egyetem ökológia- és ökotoxikológiai professzora a Milánóban tartott One Ocean fórumon.

„A mikroműanyagok elnyelhetik a tenger felszínén lebegő szennyező anyagokat, felületükön kórokozókat szállíthatnak, vegyi adalékanyagokat hagynak hátra és beágyazódhatnak a szövetekbe. A planktonoktól kezdve a kék kagylókon át a bálnákig minden tengeri szervezetre hatással vannak" – mondta Fossi. Célirányos intézkedésekre van szükség a kutató szerint a műanyaghasználat csökkentéséhez, újrafelhasználásához, és „a fiatal generációnak kezelnie kell ezt a helyzetet".

A láthatatlan műanyag forrásai

A műanyag fogságba ejtett minket – előnyei egyre inkább eltörpülnek hátrányai mellett. Mindenütt jelen van: tartós, alattomos, naponta használt termék világszerte. És a helyzet egyre rosszabb. Csak az utóbbi 10 évben több műanyagot állítottunk elő, mint összesen a 20. században – és láthatatlan mikroszennyezőként velünk/bennünk maradnak.

01 Szintetikus ruhaszálak. A műszálas ruhákból mosáskor mikroméretű szálak ezrei kerülnek a szennyvízbe – becslések szerint évente 1 millió tonna, és ennek több mint a fele jut kezeletlenül az élővizekbe.
02 Gumiabroncsszemcsék. Sztirol-butadién mosódik a csatornákba és onnan a folyókba, óceánokba az autógumik kopásából. 100 km-enként több mint 20 gr mikroszennyezés kerül az autókról az utakra. A norvégok például lakosonként évente 1 kg-nyi gumiabroncs-szemcsét "termelnek".
03 Festékek. A mikroműanyagok több mint 10%-a a közúti jelek, a hajók és a házak kopó festéséből kerül az óceánokba – a festékszemcsék bevonják az óceánok felszínét.
04 Másodlagos mikroműanyagok. Évente legalább 8 millió tonna műanyag szemét mosódik a világ óceánjaiba, folyóiba és tavaiba. A kavarogó és töredező villák, szatyrok, szívószálak, ételdobozok egyre kisebb darabokra bomolva bejutnak a tengeri és végül az emberi táplálékláncba.
05 Szintetikus szálak a levegőben. A légkörbe jutó mikroszálak is szennyezik a talajt és a tengereket – a szövetszálak általában a kopás, a végtagok egyszerű súrlódása során kerülnek a levegőbe. Csak Párizsban évente 3-10 tonna lebegő mikroszál jut a légkörbe (2015-ös adat).
06 Mikroszemcsék. Egyes kozmetikumokból, fogkrémekből becslések szerint több mint 8 billió bőrhámlasztó, dörzsölést fokozó műanyag mikroszemcse került csak az USA élővizeibe 2015-ben.

Nincs más megoldás – mondj nemet a felesleges műanyagra

Ha a műanyagok láthatatlan apró bomlástermékei jelen vannak a folyókban, tavakban, óceánokban, akkor azok a táplálékláncon és ivóvizünkön át nap mint nap bekerülnek szervezetünkbe is. Tartósan.

A műanyag fontos például a gyógyászatban (egyszer használatos steril eszközökként), de feleslegesen ne használjunk olyan műanyagokat, amik csak a kényelmünket szolgálják. A szelektív gyűjtés sem megoldás, ilyen mennyiséget már lehetetlen újrahasznosítani.

Mondj nemet a felesleges kényelmi műanyagokra, autózz kevesebbet, válassz természetes szálú ruhát, kozmetikumot, öko tisztítószereket, festékeket, ne fogadj el nejlonszatyrot, műanyag evőeszközöket, poharat, tálat, szívószálat, ne dőlj be az elvitelre műanyagba töltött kávé, étel kényelmének, mondj nemet a műpalackra és igyál inkább a csapból tisztított vizet...

Forrás: MTI/orbmedia