Magyarország Kínát is megelőzte - légszennyezésben

h, 09/17/2018 - 14:24 — FNA

A 4. legrosszabb levegőjű EU-országként szereplünk az uniós rangsorban; még Kínában és Indiában is jobb a levegő, mint Magyarországon - áll az Európai Számvevőszék (ECA) jelentésében. Az uniós források felhasználását ellenőrző szervezet szerint az EU-s források ugyan hozzájárulnak a levegőminőség javulásához, ám a támogatott projektek nem mindig járnak jelentős eredménnyel.

Naponta több mint 1000 európai hal meg idő előtt légszennyezettség következtében. Naponta tízszer többen halnak meg emiatt, mint közlekedési balesetben Az évente 400 000, a légszennyezettséggel összefüggő korai haláleset fő okozója a kisméretű szálló por (PM), a nitrogén-dioxid, a kén-dioxid és a talajközeli ózon (nyári szmog) – fő kibocsátóik a közlekedés-szállítás és a helytelen fűtés.

A légszennyezés többek között agyvérzést, légúti fertőzéseket, asztmát, tüdőrákot, szív-, érrendszeri és májbetegségeket okozhat.

Magyarország A 4. legrosszabb

Száz lakosra vetítve 1,8 elveszett egészséges évet jelent Magyarországon a légszennyezettség, ami több mint kétszerese az EU átlagának, és nagyobb, mint a kínai vagy indiai értékek.

Bulgária, Csehország, Lettország és Magyarország lakossága még a hírhedten szmogos kínai és indiai településeken élőknél is több egészséges évet veszít a légszennyezettség miatt - állapítja meg a héten publikált jelentésében az Európai Számvevőszék (ECA).

A légszennyezettség jelenleg a legnagyobb környezeti kockázat az egészségre nézve az Európai Unióban. A helyzet még a jelentésben becsültnél is súlyosabb lehet, mivel a mérésekre nem feltétlen a megfelelő helyszíneken kerül sor - figyelmeztet az ECA, amely alapvetően azt vizsgálja, hogyan költik az egyes tagországok az uniós forrásokat.

Bár az EU az elmúlt évtizedekben bizonyos kibocsátási értékek terén jelentős javulást ért el, a levegő minősége nem javult hasonló mértékben a jelentés szerint. Az eredményeket súlyosbítja, hogy az EU bizonyos iránymutatásai kevésbé szigorúak, mint az Egészségügyi Világszervezetéi (WHO).

Az Európai Bizottság jogi eszközökkel is igyekszik kikényszeríteni az EU előírások teljesítését, ám a tagországok folytatólagosan megszegik azokat. Legutóbb 2018 májusában indított eljárást a Bizottság kilenc uniós tagállam, köztük Magyarország ellen a légszennyezettségi határértékek túllépése és a megfelelő intézkedések hiánya miatt, amiért súlyos bírságra is számíthatnak az érintett tagállamok.

2008 óta átlépjük a határértékeket

A probléma olyannyira nem új, hogy Magyarország ellen éppen egy évtizede, 2008-ban indított kötelezettségszegési eljárást az Európai Bizottság az ügyben. A kormány korábban intézkedési programot és PM10 Tárcaközi Bizottságot alapított, nyáron pedig egy Országos Levegőterhelés-csökkentési Program elfogadásáról és végrehajtásáról is döntött, amely kimondja, hogy a legveszélyesebb légszennyező anyagok kibocsátását jelentősen mérsékelni kell a következő években.

Környezetvédelemből Magyarország EU-kettest kapott, 24 uniós ország nálunk jobban teljesít a 180 országot érintő idei környezetvédelmi teljesítmény index (EPI) szerint - talán azért is, mert Magyarországon a lakosságnak csak 2-5%-át aggasztja a környezet és a klíma állapota, pedig a globális átlagnál jobban melegszünk, és a világátlagnál többet fogyasztó országok közé tartozunk.

A számvevőszék a tagállamoknak és az Európai Parlamentnek is elküldi jelentését, amelyben a húszéves levegőminőségi szabványok frissítését, és a közvélemény figyelmének felhívását javasolják a problémára.

Frissítés: "Az Országos Levegőterhelés-csökkentési Program intézkedéseivel Magyarország 2030-ra eleget tesz a légköri szennyezőanyagok mérséklését szigorúan megkövetelő uniós irányelvnek" - közölte 2019. 02. 20-án az LMP írásbeli választ igénylő kérdésére az agrárminiszter.

Forrás: FNA/MTI/ECA