Energiapazarlással fűtjük a légkört

1998. március 6., az első nemzetközi energiahatékonysági konferencia óta világnap is ösztönöz mindenkit az energiahatékonyságra – ám a siker még várat magára. Egyre több energia fogy, még mindig a véges fosszilis forrásokból, ezek elégetése pedig tovább melegíti a légkört.

Régóta tudjuk, hogy a Föld készletei végesek, és régóta halljuk, hogy át kell térnünk készleteink takarékos, hatékony felhasználására, az alternatív energiaforrások kiaknázására. Mégis egyre több energia fogy, az utóbbi 40 évben több mint kétszeresére nőtt a világ energiatermelése a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) szerint (Mtoe=megatonna-olajegyenértékben), és közben csak 5,6%-kal csökkent a fosszilisok aránya, míg a megújulóké (other=nap, szél, geotermikus, hő stb.) 1,3%-kal nőtt.

Uniós összehasonlításban a magyar gazdaság energiaigényesnek számít. 2014-ben egységnyi GDP termeléséhez az uniós átlagnál 76%-kal több energia fogyott. Mivel a lakosság energiafelhasználása megegyezik az iparéval, ezért például a lakóházak megfelelő hőszigetelése óriási megtakarítással járna.

Az alig vagy rosszul szigetelt lakásokban télen a pazarló fűtésért, nyáron meg a hűtésért fizetünk sokat, pedig ma már néhány év alatt megtérül egy megfelelő hőszigetelés. Ám nem csak a fűtés, hűtés energiafaló – fogyasztási szokásaink, a háztartási gépek, a világítás, a vízellátás, a szemét, a szennyvíz kezelése, a közlekedés, ételeink termelése, szállítása... mind-mind energiát fogyaszt. Ennek pedig nagy a szénlábnyoma.

Melegszünk. Nagyon

Az üvegházhatás nagyjából 50%-a szénkibocsátásunk számlájára írható, és bár a klímaszkeptikusok vitatják az okát, tény, hogy 2016 volt az eddigi legmelegebb év a mérések kezdete óta – zsinórban a harmadik 2014 és 2015 után, és az is tény, hogy a 17 legmelegebb évből 16 ebben az évszázadban volt. Már 1,1 Celsius-fokkal nőtt a globális átlaghőmérséklet – és mivel gyorsul a klíma változása, fogy az időnk a párizsi klímaegyezményben rögzített kritikus 2 fok elkerüléséig. Magyarországon is érezni a változást, az utóbbi 30 évben csaknem 2 °C-ot emelkedett hazánkban a nyári középhőmérséklet.

Pénzt és életet menthet

Hatékony energiahasználattal egyrészt sokat megtakaríthatnánk, másrészt a légkörbe is kevesebb szennyező kerülne, és ez életeket mentene. A légszennyezés ugyanis évente 6,5 millió ember korai halálát okozza, a világon a második legtöbbet Magyarországon. (Kína után, millió lakosra számítva, a WHO szerint.)

A légszennyezés az egyik legsúlyosabb közegészségügyi probléma az IEA jelentése szerint - a magas vérnyomás, táplálkozási kockázatok és dohányzás után ez a legnagyobb veszélyforrás az emberi egészségre. A kiváltó okok közül sok az energiaszektorban gyökerezik: a szálló por koncentrációnak a 85%-a és szinte az összes kén-oxid- és nitrogén-oxid-kibocsátás az energiatermelésből és -felhasználásból ered.

Figyelj rá mindennap - megéri

Nemcsak a világ vezetői, de a háztartások, mi is sokat tehetünk az energiapazarlás és ezzel a légszennyezés és a klímaváltozás ellen olyan energiakímélő apróságokkal, némi odafigyeléssel, mint a kevesebb autóhasználat, ésszerűbb vízfogyasztás, szelektív hulladékgyűjtés, kevesebb háztartási gép, klímabarát étrend... A legolcsóbb, és a leginkább környezetbarát energia az, amit fel sem használunk.

Frissítés: 2,7%-kal nőtt a fosszilis (olaj, szén, gáz) energiafogyasztás világszerte 2018-ban, a világ energiafogyasztásának 85%-a még mindig fosszilis alapú; a légkör széntelítettsége elérte a 407 ppm-et!

Forrás: Piac&Profit/IEA

Kapcsolódó cikkek

Mit tehetsz Te? - heti kihívások

Rekordmeleg év volt 2016 - még tehetünk ellene

Magyarország jobban melegszik?

Az emberiség legnagyobb dilemmája

Özönvíz előtt - L. DiCaprio filmje

Környezeti jeles napok