Diétamítosz – nem a mennyiség számít
Kedveled a gyorséttermi kényelmet? Sok feldolgozott ételt, felvágottakat, sajtokat, szendvicseket, pizzát, péksüteményeket, félkész- és készételt eszel? Érdemes váltani - az egyhangú táplálkozás erősen pusztítja az elhízás, a szívbetegségek, a cukorbaj és a rák ellen óvó bélbaktériumokat.
Az egyhangú, kevés, erősen feldolgozott fogáson alapuló táplálkozás miatt elpusztulhat a gyomorbaktériumok több mint egyharmada - idézte a The Daily Telegraph Tim Spector, a londoni King's College epidemiológus professzora napokban megjelenő könyvét, a The Diet Mytht (A diétamítosz).
A sikeres diéta titka Spector szerint nem a mennyiség, hanem a természetes alapanyagokat előnyben részesítő változatosság. A felfedezés megmagyarázhatja, miért híznak egyesek, míg mások nem, pedig nagyjából azonos mennyiségű zsírt, cukrot, fehérjét és szénhidrátot fogyasztanak.
10 nap alatt több mint a fele odalett
Az emberi bélrendszer mintegy 3500 különböző mikrobafajt tartalmaz, ezek együttes súlya nagyjából 1,3 kilogramm. A bélflóra szerepét kutató Tim Spector professzor 12 000 olyan angol ikerpár adatait vizsgálta át, akiknek folyamatosan nyomon követték étkezési szokásait azért, hogy megfigyeljék az étrend és a környezeti tényezők változásának hatását életükre.
A professzor egyetemista fiát, Tomot is bevonta a vizsgálatba - Tom 10 napig csak a McDonald's hamburgereit, sült burgonyáját, csirkefalatjait ette és kólát ivott hozzá. A teszt előtt mintegy 3500 bélbaktériuma volt, közülük az ún. Firmicutes törzs dominált. A gyorsétrenddel Tom gyorsan elvesztett 1300 baktériumfajt, és már a Bacteriodetes törzs uralta baktériumflóráját – a vizsgálatok szerint a többivel az egyhangú, egészségtelen ételek végeztek.
A bélflóra fontos szerepet játszik a káros mikrobák távol tartásában és az anyagcsere szabályozásában: emésztő enzimeket, A- és K-vitamint termelnek, amelyek segítik a fontos ásványok - többek között a kalcium és a vas - felszívódását. A baktériumok kiegyensúlyozatlan összetételét összefüggésbe hozták a bélgyulladás fokozott kockázatával, más kutatás szerint az autizmus kapcsolatos lehet a bélbaktériumok kisebb aktivitásával.
Nem a mennyiség számít
Az étrend, a testsúly és az általános egészségi állapot közötti összefüggést vizsgáló kutatás eredményei arra világítanak rá, hogy az elhízás összetett probléma, nem írható egyszerűen a túl sok evés számlájára.
15 ezer éve még mintegy 150-féle alapanyagot evett az ember rendszeresen, ma azonban a többség kevesebb mint 20-félét fogyaszt, amelyek közül sok - vagy akár az összes - erősen feldolgozott fogás, ezek legtöbbször csak négy nyersanyagra épülnek: kukoricára, szójára, búzára vagy húsra.
"Valószínűleg a bélbaktériumok összetételének változása okolható az elhízásos esetek többségéért és az általa okozott cukorbetegségért, rákért és szívbetegségért" - mutatott rá Spector, aki szerint az egészséges étrend szempontjából a zsírok és a cukor kerülése kevésbé fontos, mint az, hogy a lehető legváltozatosabb és leginkább természetes ételeket fogyassza az ember.
Ugyenezt vallja a nemzetközi húsmentes hétfő mozgalom - a változatos, friss helyi alapanyagokból készülő étrend egészségünknek és a környezetnek egyaránt jót tesz. A mozgalomhoz Magyarország 2013-ban csatlakozott a Föld Napja Alapítvány révén.
Túlsúlyban vezetünk
Étkezési szokásaink környezeti és egészségi szempontból is fenntarthatatlanok. Túlsúlyban kitartóan vezetünk Európában. Ideje más útra térni.
A magyar felnőtt lakosság 65%-a túlsúlyosnak vagy elhízottnak számított, a nők 62%-ának, a férfiak 67%-ának volt súlytöbblete 2014-ben. 2009-hez képest a 18-34 év közötti elhízott férfiak aránya 9-ről 20%-ra nőtt.
Húskészítmények, tejtermékek, édességek, finomított lisztből készült pékáruk, majonéz, ketchup, chips, gyári befőttek, savanyúságok stb. – ezekből hiába eszünk eleget vagy a kelleténél többet, ha nem azt esszük, amire a szervezetünknek valóban szüksége lenne, annak hatása csak hiánybetegség és súlytöbblet lesz.
Környezeti hatás
Ahhoz, hogy lassuljon a klímaváltozás, az egy főre jutó CO2-kibocsátás nem haladhatja meg a 2,5 tonnát. Ehhez képest Magyarországon 5,88 tonna volt személyenként az átlagos éves CO2-kibocsátás 2006-ban - és a fogyasztás szerkezete azóta sem változott.
A fogyasztók felelősek fogyasztásuk környezeti hatásáért. Étkezési szokásaink megváltoztatásával nemcsak egészségesebbek leszünk - ezzel szénlábnyomunk is jelentősen csökken, és mérhetően lassítjuk a felmelegedést:
1 ember 1 húsmentes vegán nap -4 kg CO2/nap
100 ember heti 1 húsmentes nap -400 kg CO2/nap
200 000 ember heti 1 húsmentes nap -800 000 kg CO2/nap
Forrás: MTI/The Daily Telegraph/FNA
