Családok perlik az EU-t szigorúbb klímapolitikáért

„Megszűntek az évszakok" – 9 család tagjai perlik az Európai Uniót, mert az nem tesz eleget az éghajlat védelméért. Azért fordultak a bíróságához, hogy az unió fogadjon el hatékony klímavédelmi törvényeket, csökkentse szén-dioxid-kibocsátását, mert a mezőgazdaságot és az abból élőket már most is sújtja a változó klíma. Az EU és a világ kibocsátása nőtt 2017-ben!

A hirtelen változó, kiszámíthatatlan időjárás, a szárazság, a csapadékbombák erősen veszélyeztetik gazdaságukat, emiatt csökkent a hozam, az őshonos növények pusztulnak, az állatokat magasabb legelőkre kell terelni – sorolták keresetükben a pert kezdeményező földművelő családok és gyerekeik.

• „A családom 1800 óta termeszt levendulát Grignanban (l. fotó), de az utóbbi 6 évben 44%-kal csökkent a termés a klímaváltozás miatt – mondta a 72 éves Maurice Feschet provance-i levendula termesztő. – A 38 éves fiam folytatná a családi hagyományt, de így nem lesz könnyű. Valamit tenni kell".
• Alfredo Sendim, 52 éves portugál biogazda szerint a kiszámíthatatlanná vált klíma jelentősen kockáztatja gazdasága fenntarthatóságát. Elmondta, hogy „Tavaly majdnem az egész évet eső nélkül vészeltük át. Volt ugyan két esős hét, amikor viszont az egész évnyi eső egyszerre zúdult a földekre".
• Az 50 éves, háromgyerekes Petru Vlad, aki 100 birkát és tucatnyi szarvasmarhát legeltet a közép-romániai hegyvidéken, arról panaszkodott, hogy a gyakoribb nagy meleg és a változó esőzések miatt gondot okoz az állatok itatása, etetése, az eddigi 700 m helyett már 1400 m magasra kell terelnie állatait azért, hogy azok eleget legelhessenek.

„A hat uniós (portugál, német, francia, olasz, román, svéd) országból származó, valamint kenyai és fidzsi-szigeteki, mezőgazdasággal foglalkozó felperes családok munkáját a klímaváltozás már eddig is nagyban érintette – mondta Roda Verheyen, a felperesek ügyvédje. – Ezek az emberek azt várják az Európai Uniótól, hogy tegyen meg minden tőle telhetőt védelmük és egy valódi katasztrófa elkerülése érdekében." Hozzátette, az eljárás megkezdéséig hónapok telhetnek el, ugyanis előbb az uniós bíróságnak arról kell döntenie, hogy illetékes-e a per lefolytatására.

A per költségeit a német Protect the Planet civil szervezet vállalja, és az ügyet a nemzetközi Éghajlatvédelmi Akcióhálózat (CAN) is támogatja.

Nem ez az első per

Roda Verheyen már 2016-ban is vitt egy hasonló ügyet, akkor a német RWE energiaszolgáltatót perelték be segítségével többek között perui földművesek, mondván az üvegházgázok egyik fő kibocsátójaként az RWE hozzájárul az Andok gleccsereinek olvadásához, és ezzel peruiak otthonait és megélhetését sodorja veszélybe.

2015-ben pedig 900 holland civil perelte be kormányát a klímatörvények szigorításáért, és nyertek.

40% nem elég – és úgy tűnik, ez sem teljesül

A globális felmelegedés már meghaladta a +1 fokot, és a jelen állás szerint 3 Celsius-fok felé tart, még akkor is, ha az országok teljesítik szén-dioxid-kibocsátásuknak a 2015-ös párizsi klímaegyezményben vállalt nemzetközi kötelezettségeit. A párizsi klímaegyezményben 195 ország vállalta a „jóval 2 fok alatti" határ betartását az iparosodás előtti mértékhez képest, ám ehhez jelentősen csökkentenünk kellene az üvegházgáz-kibocsátást.

Az Európai Unió vállalta, hogy 2030-ra legalább 40%-kal csökkenti kibocsátását az 1990-es szinthez képest, ez azonban nem elég ahhoz, hogy megvédjék az élethez, az egészséghez, a munkához és a tulajdonhoz való alapvető jogokat – vélik a felperesek, akik azt kérték a hágai bíróságtól, hogy semmisítsen meg három olyan direktívát, amelyek az ipari vállalatok és a tagállamok kibocsátását szabályozzák.

Ráadásul a májusi Eurostat adatok szerint csökkenés helyett inkább nőtt az EU kibocsátása 2017-ben 1,8%-kal, a 28 tagországból csupán 7-ben sikerült csökkenteni a fosszilis üzemanyagok égetésekor keletkező szén-dioxid mennyiségét. Hazánk egyike azon tagállamoknak, ahol a legnagyobb mértékben, 6,9%-kal nőtt a kibocsátás.

A globális kibocsátás sem csökkent az IEA (Nemzetközi Energia Ügynökség) májusi adatai szerint – három év stagnálás után 2017-ben újra nőtt a világ üvegházgáz-kibocsátása; a világ tavaly 2,1%-kal fogyasztott több energiát, és 1,4%-kal bocsátott ki több szén-dioxidot, mint 2016-ban.

Forrás: Guardian/MTI/eurostat

Kapcsolódó cikkek

Mit tehetsz Te – heti kihívások

Kifizetődő lenne 1,5 fokon tartani a felmelegedést

Már 2050-re elérhetjük a 2 fokot?

2015, 2016 és 2017 volt eddig a három legmelegebb év

A kritikus 6 fok – dokumentumfilm

Rekorddöntő kibocsátás – dől a dominó?

Özönvíz előtt – DiCaprio filmje

A rekord jégolvadás globális veszélyt jelent

Amit kevesen tudnak a felmelegedésről

Vesztett a kormány a klímaperben