Advent legyen újra a régi

szo, 11/26/2016 - 12:36 — FNA

Advent az eljövetel, a karácsonyvárás ideje – és egy elfeledett, hasznos szokás, a kisböjt időszaka, nem a fogyasztás ünnepe. Kezdjük újra, az ételek és tárgyak böjtje egyáltalán nem lemondás, sőt segít áttérni egy egészségesebb és fenntarthatóbb életmódra, étrendre – egymásra figyelve, testben és lélekben megújulva az ünnepre.

Kisböjt – így nevezték a karácsony előtti testi-lelki megtisztulás időszakát. (Nagyböjt a húsvét előtti 40 napos böjt.) Az advent első vasárnapján kezdődő kisböjt idején eleink nem fogyasztottak zsíros ételt, húst, azokat nagy kincsként az ünnepekre tartogatták, mert tudták, jóból is árt a sok.

A 20. század közepéig élő böjti szokások szerint tájegységenként eltérően káposztás, tökös, babos, mákos, diós, almás fogások, sütemények kerültek az asztalra, és gyakran készült puliszka, krumplilángos, azaz tócsni vagy lapcsánka, dödöle és hagymás kenyérlángos, esténként alma illatozott, krumpli sült héjában a kemencepadkán…

Advent legyen a lassítás, ráérős pepecselés, beszélgetés, dalolás ünnepe – ahogy annak idején eleink is tették. Az ünnep után többnyire gyorsan feledésbe merülő tárgyak utáni időrabló rohangálás helyett szánjunk több időt egymásra, a közös készülődésre, sütésre-főzésre, ünnepeink zöldítésére.

Mák, dió, alma, lencse…

Az ünnep előtti böjt alkalmat ad a megtisztulásra, szokásaink átértékelésére, a lemondásra, az élelmet adó természetet és szervezetünket tiszteletben tartó hagyományok újjáélesztésére.

A túlfogyasztásra ösztönző 21. században akkor sem kell hiánytünetektől tartanunk, ha a böjtöt szigorúan betartva karácsonyig lemondunk a húsról, ugyanis többségünk túlzottan sok állati fehérjét fogyaszt – nemcsak pörkölttel, rántott szelettel, felvágottal, májkrémmel és kolbásszal, hanem sajttal, tejjel, joghurttal, tonhallal, tojással a napi javasolt 50-60 grammnál jóval több fehérjét juttatunk szervezetünkbe.

A változatos étrend egészségesebb, hiszen legalább 40-féle tápanyagra van szüksége szervezetünknek, ám ezek együttesen egyik élelmiszerben sem fordulnak elő, még a sokra tartott húsokban, sajtokban, tejtermékekben sem. Érdemes kipróbálni az izmok, kötőszövetek, csontok és a haj építésében szerepet játszó fehérjékben gazdag csicserit, borsót, babot, lencsét is, változatosan elkészítve, hiszen nem csak leves, főzelék főhet belőlük. 2016 volt a hüvelyesek nemzetközi éve – már csak ezért is dúskálhatunk a jobbnál jobb csicseris, babos, lencsés receptekben.

Kalcium, vas, enzimek - egyik sem hiányozhat

A dió édesen és sósan, a mogyoró is remek fehérjeforrás, és mindkettő gazdag a csontok, fogak épségéért, az izomösszehúzódásért felelős kalciumban is, akárcsak a szezámmag a csicserikrémben vagy a mák a mákos gubán. A kalciumforrásként számon tartott tej, tejtermékek helyett színesebbé tehetjük velük étrendünket – és nem csak böjt idején. A dió-, mandulatej vagy zabpehelyből nyert tej pedig pontosan annyi kalciumot tartalmaz, mint a tehéntej.

A húsban is megtalálható vas, mint az oxigénszállító hemoglobin egyik alkotója, szintén fontos azért, hogy agyunk és izmaink elegendő oxigénhez jussanak. Ám nem fogunk vashiányban szenvedni, ha többet eszünk azokból a növényekből (pl. mákból, céklából), amelyekben bőségesen van vas, többet, mert vastartalmukból mindig csak kis mennyiség hasznosul.

A jó egészséghez mindemellett sok és sokféle enzimre van szüksége a szervezetnek. Enzimeket csak élő, nyers zöldségből, gyümölcsből tud előállítani szervezetünk. A nyersen fagyasztott zöldég-gyümölcsben ugyan több vitamin, ásványi anyag marad, mint a főttben, enzimek azonban már nincsenek a fagyasztott vagy sütött-főzött ételeinkben. Ezért is együnk több zöldséget, gyümölcsöt nyersen. Például böjt idején egy almás-diós nyers céklasaláta vagy almás-diós sárgarépa saláta remek karcsúsító választás.

A klímának is jót tesz

A változatos, sok rostos növényt, gyümölcsöt tartalmazó étrend nemcsak egészségünknek tesz jót, de a globális felmelegedést és a környezet túlhasználatát is lassítja.

Forrás: FNA/HMH