Magyarország jobban melegszik?

h, 11/14/2016 - 22:03 — FNA

Az éghajlat nálunk is változik és ez befolyásolja mindennapi életünket - derül ki az Országos Meteorológiai Intézet összefoglalójából, amely a párizsi klímamegállapodás novemberi 4-i hatályba lépése, és az annak megvalósításáról tárgyaló marrákesi klímakonferencia fontosságára hívja fel a figyelmet.

Amikor távoli országokat sújtó viharokról, árvizekről, aszályokról, a jégtakarók, gleccserek olvadásáról, emelkedő tengerszintről hallunk, hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy az éghajlat nálunk is változik, sőt a globális átlagnál jobban melegszik és ez befolyásolja mindennapi életünket.

A hőmérséklet szinte folyamatos növekedése jól nyomon követhető hazánkban is az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) adatai szerint. A múlt század elején a legmelegebb tájakra jellemző 11°C fölötti átlaghőmérséklet ma már a korábban hűvösebb Dunántúlt és az észak-magyarországi medencéket is érinti, egyre melegebbé válnak. Az utóbbi 10 évben az országos átlaghőmérséklet a normál 10,3 °C-os értéknél már 1–1,5 °C-kal volt melegebb.

Csak a közelmúltban, 2015 nyarán öt jelentős hőhullám nehezítette életünket. 1901-től számítva 2015 nyara volt a 4. legmelegebb hazánkban. 12 hónap alatt mindössze háromszor volt az átlagosnál hűvösebb 2015 októbere és 2016 szeptembere között az országos havi átlaghőmérsékletnél - 2015 októberében, majd az átlag körüli január után 2016 májusában és augusztusban. A tél igen enyhe volt. Februárban 5 fokkal volt melegebb a havi átlaghőmérsékletnél (0,56 °C). 2016 tavasza csapadékszegényen telt, majd egy júniusi hőhullám után a július a 2. legcsapadékosabbnak bizonyult. A csapadékos és hűvös augusztus után az ősz kezdete újra száraz, és a szokásosnál csaknem 2 °C-kal volt melegebb.

Egyre melegebb és szélsőségesebb

A múlt század eleje óta tapasztalt 1,3 °C-os országos mértékű emelkedés meghaladja a globális változás 0,9 °C-ra becsült mértékét. Az 1901–2015 időszakban Magyarországon a nyarak melegedtek leginkább, 1,6 °C-kal, a tavaszok melegedése 1,3 °C, ősszel a legkisebb a hőmérséklet növekedése (0,9 °C), míg a telek melegedése is jelentős, 1,1 °C. Leginkább a meleg hőmérsékleti szélsőségek gyakoribbá válásában mutatkoznak meg az éghajlatváltozás jelei hazánkban. Az ország középső és dél-alföldi területein jelentős a hőhullámos napok száma, mintegy kéthetes növekedést mutat a legintenzívebb melegedés időszakában, 1981-től.

A csapadék változása kevésbé egyértelmű. Az éves mennyiség kismértékben, 6%-kal csökkent az 1900-as évek óta, a tavaszi fogyás 17%-os, az őszi csapadék csökkenésének mértéke 13%. Kevesebb napon hullik csapadék, mintegy kéthetes a csökkenés 1901-től, hosszabbak a száraz időszakok, átlagosan 5 nappal a múlt század elejétől.

A legutóbbi, hozzávetőleg fél évszádot tekintve, 1961 és 2015 között kismértékű, országos átlagban mintegy 3%-os, nem szignifikáns az éves csapadék növekedése. Az ország északi felében nyáron helyenként 2 mm-t meghaladó a napi intenzitásnövekedés 1961 óta, ami a heves csapadékesemények növekvő arányát jelzi.

A jövő a tét

Az éghajlatváltozás jelei tehát hazánkban is mutatkoznak. A párizsi klímamegállapodás számunkra és a jövő szempontjából is fontos. A jelentős szén-dioxid kibocsátásért felelős országok, mint az USA, Kanada, Kína, India és az Európai Unió - hozzáállása meghatározó, de emellett az egyéni felelősséget is meg kell említeni, ugyanis mindennapi döntéseink befolyásolhatják a következő generációk jövőjét, klímatudatos lépésekkel mi magunk is hozzájárulhatunk az egyezmény sikeres megvalósulásához - áll az OMSZ összefoglalójában.

Forrás: met.hu