2018 madara, fája, rovara, emlőse, vadvirága

k, 01/02/2018 - 16:41 — FNA

Vándorsólyom, virágos kőris, szitakötő, földikutya és társaik hívják fel figyelmünket 2018-ban a természet szépségeire, a biológiai sokféleségre, annak védelmére. A vadvilág állományai világszerte visszaszorulóban vannak, aktív védelmükért bárki tehet – képviselőit többnyire a lakosság szavazatai alapján választják ki minden évben.

2018 madara a vándorsólyom

Több évtizednyi szünet után 1997-ben költött újra Magyarországon a vándorsólyom (Falco peregrinus) – 20 éve él újra velünk a világ leggyorsabb madara.
A madarak eltűnését a II. világháború után növényvédőként elterjedt DDT és dieldrin okozta, ami megváltoztatta hormonháztartásukat, elvékonyította tojásaik héját, és azok összetörtek a kotló madár alatt. Világállományuk ezért az 1960-as évekre összeomlott, számuk az eredeti 10%-ára esett, és számos térségből, például hazánkból is, teljesen eltűnt a faj. Bár a DDT-t fokozatosan betiltották (1968-ban elsőként éppen hazánkban), a hatóanyag csak lassan ürült ki a környezetből és a táplálékláncból, részben mert számos trópusi országban használata továbbra is engedélyezett. Emiatt a sólyomállomány a betiltás ellenére csak évekkel később kezdett erősödni.
Márpedig a vándorsólyom igazi világpolgár, bárhol megtelepszik, ahol költésre alkalmas sziklafalakat, elhagyott fészkeket talál, sőt nagyvárosok felhőkarcolóin is költ. Repülő madarakra vadászik, a verébméretűektől a gém méretűekig. Zsákmányát magasból indított, akár 320 km/h-s sebességű zuhanó üldözés után fogja vagy rúgja meg úgy, hogy az sérülten a földre zuhan. Hazai fészkelő-állománya 20-32 párra tehető (2011). Még többet megtudhatsz róluk az MME oldalán.

Az év fája a virágos kőris

A virágos kőris (Fraxinus ornus) Közép és Dél-Európában őshonos kőrisfaféle, a legészakibb előfordulása Magyarország, ahol a karsztbokorerdőkben találkozhatunk vele vadon. Nevezik mannakőrisnek is, mert felsebzett kérgéből édes lé csepeg, amiből főként a mediterrán térségben édességet (mannát) készítettek és gyógyászati célokra is hasznosították.
A beporzó rovarokat csábító ezüstös krémfehér dús virágai illatosak, a vesszők végén nyílnak 10-15 cm-es bugákban, májusban. Törzse igen hamar elágazik, magassága a környezetétől függően változó, 6-20 méteres egyaránt lehet. Terebélyes, gömbölyded koronája laza, kérge sima, szürke színű, rügyei szürkésbarnán molyhosak. páratlanul szárnyalt, ép szélű levelei 5-9 levélkéből állnak. Jól tűri a szárazságot, a szennyezett városi levegőt. Még többet megtudhatsz róla az OEE oldalán.

óriás szitakötő az év rovara

Az óriás szitakötő (Anax imperator) elűzi nagy termetű fajtársait a saját területének tekintett vízpartszakaszokról, nem véletlen, hogy a fajt jelölő „imperator" kifejezés a latin imperare (parancsolni) igéből származik.
A nappal repülő és sokszor feltűnő megjelenésű szitakötők a legősibb rovarrendek közé tartoznak. Világszerte mintegy 6000 a ma ismert fajok száma, zömük a trópusi területek lakója. Az Európában élő 143, illetve a közép-európai 84 faj közül hazánkban 64 szitakötő faj él, közülük 22 faj törvényes védelem alatt áll, 5 pedig fokozottan védett, ez utóbbiak eszmei értéke 100 000 Ft.
A szitakötők két fő csoportra oszlanak – a kis vagy közepes termetű, gyengén repülő kisszitakötők vagy egyenlőszárnyúak, illetve a kiválóan repülő, erőteljes felépítésű, erősebb szárnyú nagyszitakötők vagy egyenlőtlenszárnyúak. Még többet megtudhatsz róla az MRT oldalán.

Süngomba az év gombája

A különleges megjelenésű, gyógyhatású, ehető közönséges süngomba (Hericium erinaceus) hazánkban 2005 óta védett, gyűjtése tilos. Az öreg erdők európai szintű ritkulása miatt indokolt az üde bükk- és tölgyerdőkben termő parazita faj védettsége. A termőhely megőrzésével, a holt faanyag megtartásával biztosítható az élő, öreg fatörzsek repedéseiben, üregeiben és tuskókon növő faj fennmaradása. Szeptembertől novemberig terem, 10-25 cm nagyságú, gumószerű, húsos, legtöbbször nyeletlen, fehéres színű felülete szálasan felszakadozó, sűrűn lecsüngő, deres tüskékkel (csapokkal) fedett. Termeszthető faj. Még többet megtudhatsz róla az MMT oldalán.

Az év emlőse a földikutya

Az élőhelyük szűkülése miatt a kihalás szélén álló nyugati földikutya (Nannospalax leucodon) hengeres testalkatú, apró rágcsáló. A felszínen kellemetlenül érzi magát a föld alatti üregek vaksi lakója, csak nagyon ritkán jön fel, és kifejezetten magányos állat. A sztyeppterületeket kedveli, a nedves, mocsaras élőhelyeket kerüli. Nincsenek fülkagylói, szemeit bőrhártya borítja azok csak a fény és a sötét megkülönböztetésére alkalmasak. Szaporodási időszaka március-áprilisra tehető. Táplálékát növényi gyökerek alkotják, ezért a kertek kártevője lehetne, a lakott területekről viszont ma már szinte teljesen eltűnt. Magyarországon három faja fordul elő, de mindegyik nagyon ritka, kihalással veszélyeztetett. Fokozottan védett faj, eszmei értéke 1 000 000 Ft. Még többet megtudhatsz róla az FM Vadonleső oldalán.

kornistárnics Az év vadvirága

A kornistárnics (Gentiana pneumonanthe) Európa nagy részén elterjedt, bár élőhelyeinek kiszáradása, átalakulása miatt mindenütt visszaszorulóban van, emiatt védett Lengyelországban, Olaszországban, Romániában és Svájcban, hazánkban pedig 1982 óta, természetvédelmi értéke 10 000 Ft.
Kiszáradó lápréteken, hegyi- és mocsárréteken fordul elő, ám az utóbbi 50 évben számos korábbi lelőhelyéről eltűnt hazánkban is. Előfordulása a hegy- és dombvidékeken, alföldeken is szórványos, hiányzik a Tiszántúl és a Dél-Dunántúl nagy részéről.
A 20-60 cm magas évelő növény tompa csúcsú levelei szálasak, csak az alsók szélesebbek, ezért virágtalan állapotban beleolvad a környező gyepbe. Ám 3-5 cm-es sötét égszínkék virága már messziről felhívja magára a figyelmet. Júliustól szeptemberig virágzik, de egyes virágzó példányaival októberben, sőt akár november elején is találkozhatunk.
Népi elnevezései között ismert a tüdőtárnics vagy tüdőfű és a rettegőfű is, mert egykor tüdőbaj gyógyítására is használták. Még többet megtudhatsz róla az MTM oldalán.

Elevenszülő gyík az év hüllője

Az elevenszülő gyík (Zootoca vivipara) a Kárpát-medence jégkorból megmaradt, ritka maradványfaja. Melegkedvelő társaival ellentétben a hűvös, nedves élőhelyekhez kötődik, testhőmérsékletét képes szabályozni. Szokatlan szaporodásával a hüllők számára nem kedvező hűvösebb hőmérsékletekhez alkalmazkodott.
Kistestű gyík, teljes hossza 13–15 cm-t, ennek nagyjából kétharmadát a farok teszi ki. Feje magas, orra, lábai viszonylag rövidek. Háta világosabb, oldala sötétebb barna, a kettő egyenes, keskeny, sárgás csíkkal válik el egymástól. Nyáron a nőstények többsége jellegzetesen „hasas" a testükben hordott utódok miatt. Az újszülöttek színe pedig néhány hétig szénfekete vagy grafitszürke.
Hazánkban elterjedése összefüggő a Bereg, Nyírség, Hanság nádasaiban. Nem egyszerű rábukkanni, mert a magas sással benőtt legsűrűbb foltokat, bokorfüzeseket kedveli. Márciustól napsütésben előbújik, és minden apró ízeltlábút, egyéb gerinctelent elfogyaszt.
Az elevenszülő gyík Magyarországon kimondottan ritka és fokozottan védett. Természetvédelmi értéke 100 000 Ft. Még többet megtudhatsz róla az MME oldalán.

Levendula az év gyógynövénye

A mediterrán eredetű valódi vagy keskenylevelű levendula (Lavandula angustifolia) örökzöld, évelő, félcserje, a XV. századtól dísz- és aromanövényként Magyarországon is ültetik. Gyógyító hatásúként liláskék szárított virágát és a belőle nyert illóolajat tartják nyilván a Magyar Gyógyszerkönyvben. Illóolaja többek között az aromaterápia és a kozmetikai ipar fontos alkotóeleme.
A levendulát már az ókorban is használták sebek fertőtlenítésére és álmatlanság kezelésére. Nyugtalanság, álmatlanság, emésztési panaszok kezelésében hatásosságát tudományos bizonyítékok igazolják. Jelenleg vizsgálják antibakteriális, antioxidáns, sebgyógyító, gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító hatását is.
A gyógynövények szakszerű alkalmazása érdekében indította útjára 2013-ban az év gyógynövénye kezdeményezést a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Gyógynövény Szakosztálya. Még többet megtudhatsz a levenduláról az MGYT oldalán.

Balin lett az év hala

Legszebb halaink egyike a balin (Leuciscus aspius) - nyúlánk, oldalról lapított testét apró, ezüstszín pikkelyek fedik. Ragadozó életmódjának megfelelően a szája nagy, szeglete a szem alá ér. Fogai nincsenek, de a menekülő zsákmány megragadását segíti, hogy az alsó állkapcsa elől kissé fölfelé hajlik.
A balin az Európai Unióban a vadonélők fennmaradását szolgáló úgynevezett Natura 2000-es területek egyik jelölőfaja. A magyarországi állományai stabilak, ezért horgászata a szabályok betartása mellett engedélyezett. Még többet megtudhatsz róla az MHT oldalán.

Az év gyümölcse a fekete tányéralma

Idén másodszor szavazhattunk az év gyümölcsére - 2018 nyertese a fekete tányéralma. A zamatos, fűszeres illatú, viszonylag vastag héjú alma szeptember végén, október elején szüretelhető és akár áprilisig tárolható. Ez az ellenálló, bőtermő, ősrégi magyar almafajta könnyen alkalmazkodik termőhelyéhez, országszerte bárhol ökotermesztéssel is termeszthető. Az ellaposodó, szabálytalan gömb alakú, fénylő, barnáspiros termést hozó gyümölcsfa felfelé törekvő fája terjedelmes, szellős koronát nevel. A Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft. tavaly hagyományteremtő szándékkal indított az év gyümölcse szavazásának idei nyertesével év során számos rendezvényen ismerkedhetsz. Almát az asztalra, hazait. Tudj meg többet róla az MKSZN oldalán.

Forrás: FNA