Meteorológiai világnap - szélsőségesebb időjárás

Bizonyítottan sok csapadékot, villámárvizeket, a partok mentén az emelkedő tengerszint áradásokat és hosszabb hőhullámokat okoz a klímaváltozás Európában, Ausztráliában és Kínában. Az erdő- és a futótüzek kialakulásának kockázata is nő, a Golf-áramlat és a felső légkör futóáramlata pedig gyengül – és ez egyre többe kerül.

Új adatok bizonyítják, hogy gyakoribbá váltak a szélsőséges időjárási események az utóbbi 36 évben, mint korábban. A villámárvizek, a folyók és tengerparti áradások száma csak az utóbbi 5 évben is szignifikánsan nőtt - derül ki az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) idei jelentéséből.

Az áradások és más vízügyi problémák száma 1980 óta megnégyszereződött, 2004 óta pedig a kétszeresére nőtt. A szélsőséges hőmérsékletű és az aszályos napok, az erdőtüzek több mint kétszer olyan gyakran fordulnak elő 1980 óta, mint azelőtt. A zivatarok, viharok száma megkétszereződött 1980 óta - áll a Szélsőséges időjárási események Európában: felkészülés a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásra c. EASAC-jelentésben.

Mindez egyre többe kerül: például az Egyesült Államokban az utóbbi 35 évben megkétszereződtek a zivatarkárok: míg 1980-ban 10 milliárd dollár volt a viharkár, addig 2015-ben már közel 20 milliárd dollár. Európában viszont ugyanezen időszak alatt alig emelkedtek a folyók okozta árvízkárok, annak ellenére, hogy gyakrabban azok áradtak – ebben nagy része volt az árvízvédelmi intézkedéseknek.

Leállhat-e a Golf-áramlat?

A Golf-áramlat az Észak-atlanti-áramlással együtt a Mexikói-öböl meleg vizét szállítja északra. A klímakutatók között jelenleg is szakmai vita folyik arról, hogy okozhatja-e az áramlat teljes leállását, ha több édesvíz kerül az Atlanti-óceánba – részben mert a globális felmelegedés miatt több csapadék hull a magasabb északi szélességeken, részben mert olvad a grönlandi jég.

Az áramlat meggyengülése vagy leállása egész Északnyugat-Európa időjárását megváltoztatná – ezért is foglalkozik ennek kockázatával az EASAC 2013-as és 2018-as jelentése is, és ezért sürgeti, hogy az oceanográfiai adatgyűjtés bővülő eszköztára segítségével megbízhatóbb előrejelzéseket kell készíteni a felmelegedésnek az áramlatra gyakorolt hatásáról.

A futóáramlat már gyengébb

A felső légköri nagy sebességű széláramlatok, az ún. futóáramlások (jeat stream) mert gyengébb és kanyargósabb vonalúvá vált, és ennek bizonyíthatóan szerepe van az Arktisz gyors felmelegedésében, egyszersmind a sarkkörtől jóval délebbre eső vidékeken - Európában és az USA keleti részén - tapasztalt kemény fagyok kialakulásában – hívja fel erre a figyelmet a jelentés.

Meteorológiai világnap - jobb előrejelzés és felkészülés kell

A Meteorológiai Világszervezet (WMO) 1960. óta minden év március 23-án a meteorológiai világnappal hívja fel figyelmünket a Föld időjárásának változásra, az extrém időjárási események gyakoribbá válására, a gyorsuló felmelegedésre.

A politikusoknak és döntéshozóknak kötelességük javítani Európa infrastruktúráján és társadalmi rendszerein, hogy időben alkalmazkodni tudjunk a klímaváltozáshoz. A klímaváltozás hatásainak mérséklése és az alkalmazkodás érdekében a jelenleginél is sokrétűbb kutatásokra lenne szükség, többek között pontosabb regionális klímamodellezésre a szélsőséges időjárási események előrejelzéséhez - szerepel az EASAC ajánlásai között.

Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületét (EASAC) az EU-tagállamok nemzeti tudományos akadémiái - köztük a Magyar Tudományos Akadémia - hozták létre, hogy közösen fogalmazzanak meg javaslatokat a szakpolitikai döntéshozók számára.

Forrás: MTA/FNA

Kapcsolódó cikkek

Mit tehetsz Te – heti kihívások

2017 a Föld második legmelegebb éve

Európa megfagy, a sarkvidék meg olvad

Kettévált a világ – extrém vagy szélsőséges?

Már 2050-re elérhetjük a 2 fokot?

A kritikus 6 fok – dokumentumfilm

Rekorddöntő kibocsátás – dől a dominó ?

Özönvíz előtt – DiCaprio filmje

Az emberiség legnagyobb dilemmája