Szavazz - mit tennél az idei Föld napján?

cs, 02/01/2018 - 23:26 — FNA

Idén is lesz Föld napja. A 48. Hiába teszünk együtt 48 éve a környezetért, még mindig olyan sok – vagy egyre több? - a teendő, hogy a Nemzetközi Föld Napja Hálózat idén először azt kéri, segítsük eldönteni, melyik legyen a Föld napja kiemelt témája három égető feladat közül.

Az egyik javasolt ügy a 48. Föld napjára a lassan mindent elborító műanyag hulladék, de a biológiai sokféleség sérülésének, a fajok elvesztésének egyre súlyosabb jelei is változtatást sürgetnek, és napirendre kerülhetne az egyre gyakoribb extrém időjárás elleni védekezés, az alkalmazkodás.

Műanyagtenger

Ha így folytatjuk, 2050-re több lesz a műanyag, mint a hal a tengerekben! Hatalmas műanyag szemétszigetek lebegnek a Csendes-óceán vizein, és az ún. mikroműanyagok már ivóvizünkben is megjelentek. Műanyag mossa a tengerek partját, és műanyag van a tengeri teknősök több mint felének gyomrában, a tengeri madarakénak pedig majdnem mindegyikében. A mindent beborító műanyag egyaránt veszélyezteti a vadvilág és az ember egészségét. Szerinted megoldaná a helyzetet a vízpartok megtisztítása a műanyagtól, és közben a műanyagok használatának visszaszorítása és a szelektíven begyűjtött mennyiség 100%-ának újrahasznosítása?

Biodiverzitás vs. fajpusztulás

Legalább 50 millió fajjal élünk együtt a Földön, sőt lehet, hogy több mint egybillióval, mivel évenként közel 100 000 új fajt fedeznek föl. A különböző fajok sokasága, más néven a biológiai sokféleség közvetve vagy közvetlenül része a táplálékláncnak, az ember étrendjének, és csak egy egészséges ökoszisztéma képes megújulni, ellenállni a katasztrófáknak. Annak ellenére, hogy hosszú ideje tisztában vagyunk a biológiai sokféleség fontosságával, az emberi tevékenység okozta tömeges fajkihalás jelenlegi aránya a legsúlyosabb a dinoszauruszok 65 millió évvel ezelőtti kihalása óta. A klímaváltozás különösen az emlősöket és a madarakat veszélyezteti világszerte. Mit tehetünk szerinted a vadvilág védelméért, ami nélkül nem élhetünk?

Extrém időjárás

Tudományos kutatások bizonyítják, hogy az egyre gyakoribb extrém időjárási jelenségek oka az emberi tevékenység, és azok nemcsak gyakoribbak, pusztítóbbak is. A hőhullámok és a szárazságok voltak az első olyan jelei a változásnak, amelyeket a legtöbb ember már megtapasztalt. Az utóbbi 50 évben világszerte nőtt a szélsőségesen magas hőmérsékletű időszakok hossza, a heves csapadékbombák száma és számos régióban pusztítottak súlyos viharok, árvizek és aszályok. Az extrém időjárás emberek sérülésével, halálával, anyagi károkkal, az infrastruktúra pusztulásával, a mezőgazdaság és az élelem-termelés veszélyeztetésével, növekvő szegénységgel jár és sok esetben éhínséghez, háborúhoz vezet. Hogyan alkalmazkodhatunk szerinted a már elkerülhetetlennek tűnő változáshoz?

Nehéz a választás e három megoldást sürgető probléma közül, gondold hát végig, melyik szerinted a legsürgetőbb, és szavazz, melyik legyen az idei Föld napja kiemelt témája. Ne feledd, a klímaváltozás, a fajkihalás csak tünet, túlfogyasztásunk következménye.