Történelmi pillanat: nem nőtt a kibocsátás

sze, 07/01/2015 - 13:51 — FNA

2014 volt az első év, amikor a globális gazdasági növekedés ellenére megállt a világ energiafogyasztásának és károsanyag-kibocsátásának emelkedése. Az elmúlt 40 évben – a gazdasági válság okozta kisebb visszaesésektől eltekintve – ez először következett be. Már látszik az alagút vége?

Jó és rossz híreket is tartalmaz a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) legfrissebb, a klímaváltozással kapcsolatos jelentése. Jó hír, hogy az globális energiafogyasztással összefüggő károsanyag-kibocsátás nem nőtt 2014-ben. Rossz hír, hogy a klímaváltozás megállítása érdekében tett nemzeti intézkedések még nem elegendők az éghajlatváltozás okozta katasztrofális hatások elhárítására.

Még nem dőlhetünk hátra

Az IEA három előrejelzést készített: először is felvázolta az egyes országok önkéntes kibocsátás-csökkentési vállalásaiból adódó várható eredményeket - és ezek messze alulmúlják az elérendő célt.

A második változat javasolt lépései a már ismert technológiák és szakpolitikák segítségével úgy valósíthatók meg, hogy nem rónak terhet a gazdaságra - ám még ez a változat is csak félút a globális felmelegedés megfékezésében.

Az IEA harmadik forgatókönyve egy több összetevőből álló mixre alapul, melynek oroszlánrészét, 49%-át az energiahatékonyság javítása adja. Fontos elemei még a megújulók arányának növelése, a nem hatékony szénerőművek leállítása, az olaj és gázkitermelés okozta metánszivárgás csökkentése vagy épp a fosszilis energiahordozók támogatásának átalakítása.

Importfüggő Európa

Bár a 3%-os GDP növekedés elvált a fosszilis energiafogyasztás emelkedésétől, azaz a klímaváltozás megállítása érdekében tett közös erőfeszítések elkezdték éreztetni hatásukat, nem takarékoskodunk eléggé, ezért kötelező energiahatékonysági célok bevezetését javasolja 2030-ra Európa hét meghatározó országának, köztük Németországnak a minisztere.

Európa ugyanis tavaly már június közepére elhasználta minden az évi belső energiaforrását - azaz június 18-ára esett 2014-ben az Európai Energiafüggőség Napja (European Energy Dependence Day), e naptól importfüggő Európa. Évről évre hamarabb következik be ez a fordulópont: 1995 és 2011 között 11%-kal emelkedett az EU primer energiaimportja, ami újabb 38 nap energiafüggőséget jelent. (Az Energiafüggőség Napjáról a Magyar Energiahatékonysági Intézet kezdeményezésére emlékeznek meg EU-szinten.)

Az Európai Unió a világ legnagyobb energiaimportőre, teljes energiafelhasználásának több mint fele importból származik. Nem véletlen, hogy az energiahatékonyság egyre nagyobb szerephez jut az EU politikájában Szalai Gabriella, a MEHI programigazgatója szerint.

Itthon nem hisszük el...

Miközben a nemzetközi trendek azt mutatják, hogy a gazdasági növekedés elválik a fosszilis energiahordozók felhasználásának növekedésétől, addig a Nemzeti Energiastratégia már leszámolt azzal a lehetőséggel, hogy csökkenhet a hazai primerenergia-felhasználás. Pedig a tények mást mutatnak: 2008-2013 között az ország primerenergia-felhasználása 168 Petajoule-lal esett vissza, és 2013-ban már csak 961 Petajoule (PJ) volt.

A csökkenés jelentős: összehasonlításul nagyjából ennyi energiát fogyaszt el Pécs városa 20 év alatt, a paksi tervezett két új blokk termelése pedig nagyságrendileg évi 60 PJ lesz.
Jó hír, hogy a visegrádi országok körében végzett friss kutatás szerint a lakosság 87%-a támogatja az energiahatékonyság növelését és a megújuló energiák használatának kiszélesítését. Magyarországon ez az arány különösen magas.

Háztartásod kibocsátásának, azaz szénlábnyomodnak a csökkentése érdekében mindeki tehet, már némi odafigyeléssel is csökkenteheti energiafelhasználását.

Forrás: Piac&Profit