Megmentené a Földet? Legyen vegán!

sze, 02/04/2015 - 21:00 — FNA

Húsfogyasztásunk visszafogása nélkül aligha lehet hatásos a klímapolitika, állítják a témában megjelent sokadik kutatás elemzői. Igyunk kevesebb tejet és ne fogyasszunk annyi húst, mint most, sőt az sem baj, ha teljesen elfelejtjük az állati étkeket, hogy élhető maradjon a Föld klímája. Valamit valamiért - ez ám a Föld napi vállalás!

Az állattenyésztés ugyanolyan káros a légkörre nézve, mint a közlekedés. Mindkettő egyaránt 15%-kal részesedik a világ éves üvegházgáz-kibocsátásából. Ám míg a közlekedés zöldítése vagy az erdőirtás megakadályozása trendi ügy, a földlakók étrendjébe való beleszólás nem, mert azt úgy is lehetne értelmezni, hogy emberi jogokat sért, véli a tanulmányt jegyző Rob Bailey. (Az elemző, úgy tűnik, nem számolt az önkéntes vállalás szerepével, a különleges ízvilágú klímakúra világszerte egyre bővülő táborával.)

A nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó egyik legelismertebb elemző intézet, a londoni Chatham House jelentése szerint az éghajlatváltozás megfékezésében kulcsfontosságú eszköz húsfogyasztásunk visszafogása. Enélkül aligha lehet hatásos az éghajlatváltozás megállításában a klímapolitika és a zöld gazdaság.

Az állattenyésztés légszennyezése többek között a kérődző állatok, mint a birkák, szarvasmarhák böfögésének és ürülékének, a trágyalének tudható be, amely mindegyike metánt ereget magából, ami sokkal erősebb üvegházgáz, mint a szén-dioxid. (A marhahús és a tejtermékek az állattenyésztés kibocsátásának 65%-áért felelősek.)

Rob Bailey szerint a világ édeskeveset tesz a tej- és hústermékek fogyasztásának fékezése érdekében. A kormányok és a civil szervezetek (NGO-k) ugyanis egyaránt tartanak attól, hogy ha ezt szorgalmazzák, akkor a fogyasztás csökkenése helyett csak a népszerűségük csökkenne, írta a Salon.com.

Bailey szerint az agrárium féken tartása nélkül búcsút mondhatunk az éghajlatvédelemnek. Márpedig a szegénysorból kinövő, feljövőben lévő kínai és indiai középosztály húsigénye óriási, mert akik évtizedeken át éltek rizsen és egyéb alapélelmiszereken, most végre szeretnék élvezni a nyugati polgároknak kijáró kulináris örömöket.

Egyre több kellene

Európa az előkelő harmadik helyet foglalja el a világ húsfogyasztóinak sorában. A világ legnagyobb húsfogyasztója az USA, utána következik a sorban Kína és az Európai Unió. Az igény kielégíthetetlennek tűnik - 2050-re 75%-kal nő a húsfogyasztás, a tejfogyasztás pedig 65%-kal. Ezzel szemben a gabonáké csak 40%-kal. Már 2020-ra Kína éves hús- és tejfogyasztása meghaladja a 20 millió tonnát.

A szakember aggasztónak tartja azt is, hogy a fogyasztók többsége nincs tisztában vele, hogy az étrendje milyen káros az ökoszisztémák számára. Az Ipsos Mori felmérése szerint a megkérdezett brit polgároknak csak 30%-a van tisztában vele, hogy a hús- és tejtermelés nagy mennyiségű üvegházgáz-emisszióval jár. A válaszadók 64%-a viszont rögtön tudta, hogy a közlekedés nagy légszennyezőnek számít.

Egészségesebb belek

Európában az emberek 5-10%-ának vannak úgynevezett divertikulumok, vagyis kitüremkedések a belein, melyek könnyen begyulladnak, nagy fájdalmat okozva a betegnek. Ezt egyértelműen civilizációs betegségnek tartják a szakemberek, vagyis hogy nagy jólétünkben túl sok élelmet fogyasztunk, túlnyomórészt egészségtelen élelmiszeripari készítményeket, s nem növényi rostokat. Ám angol kutatók 12 éves vizsgálat után kimutatták, hogy azoknál, akik vegetáriánus étrendet követnek, sokkal kisebb a divertikulumok előfordulásának aránya.

Akik naponta 25 gramm növényi rostot fogyasztanak, azoknak nemigen kell számolniuk a gyulladás lehetőségével. Akik ennél kevesebb zöldséget és gyümölcsöt (vagy teljes őrlésű kenyeret) ettek, azoknál megugrott e betegség előfordulási aránya. Dietetikusok szerint a napi 18 gramm növényi rost bevitele a szervezetbe mindenképpen kötelező lenne. Meglepő, hogy az angliai felmérés szerint a férfiak 72%-a nem teljesíti ezt a szintet, a nőknek pedig 87%-a!

Forrás: Piac&Profit