Feszegetjük létünk határait 1.

p, 10/20/2017 - 13:44 — FNA

2017 volt eddig a 2. legmelegebb év, ám mégsem ezzel léptük túl leginkább létünk határait, hanem a természet, az erdők, mezők betondzsungelekké, termőföldekké alakításával, a riasztóan gyérülő sokféleséggel, apró segítőink, a beporzó lepkék, rovarok pusztulásával. Ha ők eltűnnek, mi sem maradunk sokáig. (Friss: 2.rész)

2017 első 9 hónapja a dobogós 2. helyre került 138 év rangsorában, mindössze 0,13 Celsius-fokkal lemaradva 2016 eddigi legmelegebb ugyanezen időszakától. Különösen aggasztó, hogy a 2. helyet az általában hűvöset hozó La Nina időjárási jelenség évében értük el. Melegszünk, ám az éghajlatváltozás csak tünet – természetátalakító túlfogyasztásunk tünete.

A természetes élőhelyek, az erdők eltűnése, a vízháztartás megváltozása, a rovarirtók és a növényvédő szerek tömeges használata nemcsak globális felmelegedéshez, hanem a rendszert egyensúlyban tartó apró beporzók eltűnéséhez is vezet.

Háromnegyedük eltűnt már

A rovarok szerepe különösen fontos a Föld ökológiai rendszereinek működésében beporzókként és más fajok táplálékaként. Márpedig ha elveszítjük őket, minden más is össze fog omlani.

Az elmúlt 25 évben a repülő rovarok száma háromnegyedével csökkent a német természetvédelmi területeken egy most publikált kutatás szerint. A rovarok mintáit 1989 óta gyűjtik speciális csapdákkal nagyon szigorú szabályok szerint, hogy pontos képet kapjanak a természetvédelmi területek populációinak állapotáról. Mintáik tanúsága szerint az elmúlt 27 évben folyamatosan csökken a befogott rovarok száma: összesen 76%-kal, sőt a leginkább rajzós nyári hónapokban 82%-kal.

Különösen aggasztó, hogy a minták a jellemzően védettebb helyeknek számító természetvédelmi területekről származnak – a kutatók szerint a területeket övező mezőgazdasági térségek vegyszerei okozhatják a rovarok drámai pusztulását. Az eredmények új bizonyítékot szolgáltattak arról a drámai visszaesésről, amit sok kutató már eddig is sejtett. „A repülő rovarok ilyen óriási arányú csökkenése ilyen nagy területen még nyugtalanítóbb felfedezés" – mondta Hans Kroon, a hollandiai Radboud Egyetem kutatója, a tanulmány vezető szerzője.

A Föld határai

A biológiai sokféleség drámai csökkenése az egyik legnagyobb veszély az emberiség jövőjét illetően a svéd Johan Rockström és munkatársainak Föld határai címmel megjelent kutatásai szerint is – a kritikus biofizikai folyamatok szempontjából bolygónk 9 határát mérték föl, amelyek együttesen az emberiség biztonságos létének kereteit adják.

Ám hármat közülük már áthágtunk – leginkább a biológiai sokféleség elvesztésének határait, valamint a globális nitrogénkörforgásét és az éghajlatváltozásét. Úgy tűnik, mára jelentős területeket tettünk lakhatatlanná az élet legtöbb formája számára, és ökológiai katasztrófa felé haladunk.

Veszélybe kerültek az elmúlt 10 000 év, a holocén korszak szokatlanul stabil, az emberiség számára kedvező környezeti feltételei. A földi határok elmélete rávilágít az ökoszisztéma, a Föld és a bioszféra óriási jelentőségére az ember uralta új antropocén kor küszöbén. Nem a Föld, földi létünk van veszélyben, ha ugyanígy folytatjuk.

Forrás: NOAA/MTI-Guardian