Klímaadót vetnek ki a húsokra

5-10 év, és jön a húsadó – az új adónemre az éghajlatváltozás és az egészségügyi krízis miatt lesz szükség egy most közölt jelentés szerint. Sőt csak idő kérdése, hogy az élelemtermelő mezőgazdaság egészére is komolyabb klímaelőírások vonatkozzanak. Van megoldás: zöldséges hétfő

Az állattenyésztés felel a világ gázkibocsátásának 15%-áért, és melegíti a Föld légkörét. A húsipar kibocsátása pedig egyre növekszik, mert világszerte egyre több hús fogy.

A túlzott húsfogyasztás azonban nemcsak a klímaváltozást erősíti, hanem komoly egészségügyi károkat is okoz, ezek kezelése pedig szintén hatalmas összegeket emészt fel – olvasható a jelentésben. A haszonállat-ipar emellett olyan károkért is felel, mint az erdőirtás, a vízszennyezés vagy az antibiotikum-rezisztencia.

A húsadó már terítékre került a német, a dán és a svéd parlamentben, Kína pedig 2016-ban 45%-kal csökkentette a húsfogyasztás éves ajánlott mennyiségét – áll a jelentésben, amelyet a szakértők egy olyan befektetői csoport kérésére állítottak össze, amely összesen 4 billió dollár értékű eszközt kezel.

Ugyanolyan extra adót kell kivetni a húsra is, mint a dohányra, a szénkibocsátásra vagy a cukorra – javasolja a Fairr (Farm Animal Investment Risk and Return Initiative – Haszonállat-befektetés Kockázata és Megtérülése Ügynökség). „A hús megadóztatása enyhítené az elhízás, a cukorbetegség, a rák, a madárinfluenza, sőt az antibiotikum-rezisztencia, valamint az éghajlatváltozás kockázatát – állítja Jeremy Coller, a Fairr alapítója. – Az előrelátó befektetőknek pedig már most tervezniük kell a várható adóval."

Extra klímaadó, de mennyi és mégis mikor?

A húsadó már a közeljövőben valósággá válhat. Ha ugyanis az aláíró államok – köztük Magyarország – valóban be akarják tartani a párizsi klímaegyezmény előírásait, a húsiparban is azonnal lépniük kell, és ezért 5-10 éven belül a húsadóra is sor kerülhet a Fairr igazgatója, Maria Lettini szerint.

Rob Bailey, az egyik legtekintélyesebb londoni elemzőműhely, a Chatham House szakértője ennél óvatosabb, szerinte inkább 10-20 év múlva várható a húsadó bevezetése. Úgy véli, jelentősen enyhítené az elkerülhetetlen kezdeti ellenállást, ha az extra adóbevételt a kormányok hangsúlyozottan az állampolgárok egészségmegőrzésére, például egészséges élelmiszerek támogatására fordítanák. Szerinte csak idő kérdése, hogy az élelemtermelő mezőgazdaság egészére is komolyabb klímaelőírások vonatkozzanak.

A jövő élelmezését kutató oxfordi program szakértője, Marco Springmann szerint: „A húsfogyasztás mai mértéke káros az egészségre és nem fenntartható. A húsadó az első fontos lépés lenne ezeknek a hatásoknak az enyhítésében."

Az első, 2016-os globális elemzés szerint 40%-os marhahús-, 20%-os tejtermék- és 8,5%-os baromfiadó bevezetése évi félmillió emberéletet mentene meg. A dán javaslat viszont egységesen 2,70 amerikai dollár mértékű adót róna ki a húsok kilogrammjára.

Az adó mértékét jelentősen csökkentheti, ha széles körben sikerül olyan technológiákat bevezetni, melyek drasztikusan visszafogják az élőállatok gázkibocsátását. Addig is a környezeti és egészségi károk enyhítésére az elemzők szerint érdemes lenne ösztönözni a laborhúsok és rovarok fogyasztását.

Nálunk már van zöldséges hétfő

Szerintünk viszont egyszerűbb többféle hazai fehérjedús, rostos idényzöldséggel gazdagítani étrendünket, és ez egészségünknek és a klímának, környezetünknek is jót tesz. Ezért vezette be számos ország, város világszerte a zöldséges hétfőket, többek között Lausanne, Bristol, Oslo, Oxford, Gouda, Portugália, ezért ajánlják a dietetikusok a heti 1-3 húsmentes napot.

Forrás: TheGuardian/FNA

Kapcsolódó cikkek

Mit tehetsz Te – heti kihívások

Mi legyen a tányérunkon?

Miért húsmentes a hétfő?

A húsfogyasztás egyre nagyobb teher a Földnek

A húsadó megmentené a Földet

Vega törvény Portugáliában

Lassan vegára vált a világ?

Kevesebb hús, több erdő