Dragomán-féle parasztkernyér

Most, hogy itt a vakáció és még nincs olyan meleg, érdemes egy igazi parasztkenyér sütésével próbálkozni. Az ünnepi könyvhéten járva, kortárs íróink köteteit böngészve jutott eszünkbe a kenyér - azt ugyanis Dragomán György író süti rendszeresen. Ebből biztos egy morzsa sem kerül a szemétbe.

Kenyér dagasztás és adalékok nélkül? Erre mondják, hogy egyszerű és nagyszerű, sőt hasznos ismeret. Tudod, hogy miből készült, és frissen, ropogósan eheted.

Bár a videóból kiderül, azért biztos, ami biztos: kell hozzá 70 dkg liszt vegyesen (legalább 40 dkg fehérliszt), 5 dl víz, 1 tk só, 3 ek kovász vagy 1/3 tk élesztőpor. Sütés előtt fél napon vagy egy éjszakán át kell keleszteni, reggel néhányszor hajtogatni, majd egy lefedhető lábosban, hideg sütőbe téve 230 fokon 45 percig, és fedő nélkül még 15 percig sütni. Kész is a kb. másfél kilós kenyér.

Nem kell kapkodni: ha már megkelt a tészta, sőt már hajtogattad is, de közbejön valami, nincs időd megsütni, lefedve, hűtőbe téve napokig várakoztathatod - később megsütve ugyanolyan jó lesz.

Ráadás: a kovászkészítés titkát is megtudhatod, ha egyszer elkészíted, az élesztőre többé nem lesz gondod. Kattins a képre, figyelj és láss hozzá. Ebből biztos egy morzsa sem kerül a szemétbe.

Zöldségkrémekkel, reggelire, uzsonnára, toszkán kenyérsalátába, nyáresti dumapartihoz, hideg téli estéken egyaránt remek. Már többször megsütöttük, és nem bántuk meg.

A kenyér világnapja

Október 16. kettős világnap - az ENSZ FAO 1979-ben magyar javaslatra nyilvánította ezt a napot élelmezési világnappá, 2001-ben pedig a Pékek Világszövetsége választotta - nem véletlenül - ugyanezt a napot a kenyér világnapjává.

A kenyér a legtöbb kultúrában nem csupán egy élelmiszer, hanem az életet jelenti, és igen erős hozzá az érzelmi kötődés - átlagosan napi 20 dkg-ot,durván 2-3 szeletet eszünk belőle. Épp ezért fontos mindennapi kenyerünk minősége, rost- és tápanyagtartalma.

Legyen barna, félbarna vagy fehér - szénhidrát ugyanannyi van mindegyikben. Élelmi rostban viszont gazdagabb és több vitamint, főként B1-, B2- és B6-vitamint és szelént, cinket, magnéziumot, káliumot is tartalmaznak a teljes kiőrlésű, a magvakkal dúsított vagy a rozsos, félrozsos kenyérfélék, mint a fehérek.

Fontos a változatosság - lehet a kenyérféléket váltogatni, de jobb, ha több teljes kiőrlésű, rozs és rozsos kenyeret eszünk, és kevesebb félbarnát, fehéret. Még jobb, ha hetente legalább egyszer hagyjuk a boltit, és otthon sütünk - lehetőleg kovásszal - kenyeret, rozsosat, fehéret vagy barnát. A magunk, sőt a családdal közösen sütötte kenyérnek nemcsak az íze, a „becsülete" is nagyobb lesz.

Forrás: FNA/NOL videó

Kapcsolódó cikkek

Krémőrület - csicserik, babok, borsók, lencsék

Kenyérhez is való húsmentesek

Kukadiéta

Élelmezési világnap - október 16.