Rekordmeleg Európa, fagyos Amerika: változik a klíma

szo, 02/27/2021 - 22:13 — FNA

Februári melegrekordok a tél végi Nyugat-Európában, és dermesztő hóviharok Észak-Amerikában meg Európától délre - az ok a rekordsebességgel melegedő Északi-sarkvidék miatt gyengülő és lassan mozduló futóáramlat és poláris örvény. Mit tehetsz? Tájékozódj, csatlakozz, szervezkedj, követeld a gyors átállást egy klímavédő körforgásos gazdaságra!

2021 februárjában, télvíz idején: 17 °C volt Svédország délkeleti részén, de Lengyelországban, Liechtensteinben, Horvátországban, Szlovéniában, Szlovákiában és nálunk is melegrekordok dőltek, a horvátoknál 26,4 °C-kal. A német Göttingenben pedig egy hét alatt csaknem 42 fokkal emelkedett a hőmérséklet: -18 fokról +24 fokra. Mindeközben délkeleten, például Görögországban, Izraelben, sőt Szaúd-Arábiában és Észak-Afrikában is havazott. Az amerikai kontinensen pedig, különösen Texasban összeomlott a közszolgáltatás, napokig áram, ivóvíz sem volt az arrafelé szokatlan extrém hideggel és havazással sújtott olajállamban.

A futóáramlatok erősen fodrozódó hullámaival esnek egybe a szélsőséges időjárási események: ilyen volt 2017 őszén és 2018 nyarán az Északi-sarkot érő hőhullám, a 2018. eleji heves téli viharok az Egyesült Államok keleti részén és az Európában tapasztalt márciusi hidegbetörés, ahogy az idei februári időjárási anomáliák is – ahogy azt az európai és amerikai területekről készült felső két ábra is mutatja.

A KLÍMAVÁLTOZÁS EXTRÉM FEBRUÁROKAT/MÁRCIUSOKAT HOZ FELÉNK

A szokatlan időjárási anomáliák oka a sarki légköri áramlatok lassulása. Leegyszerűsítve a sarkvidéki nagy sebességű futóáramlat (jet stream) egy magasan a Föld felett körbe keringő levegőáram, míg a poláris örvény alacsony nyomású és hideg levegőjű ciklonnak tekinthető a Föld északi és déli pólusánál. A sarkvidéki futóáramlatok fő hajtóerejét az északi és déli területek közti hőkülönbség adja. Átlagos teleken a sötétbe boruló sarkvidékek lehűlnek, és a hideg területek körül a szelek stabil poláris örvényt alakítanak ki, amely nem engedi a hideget délebbre szökni a stabil futóáramlattal együttműködve.

Az Északi-sarkvidék gyors melegedése, a csökkenő hőkülönbség azonban mindkét légköri áramlást megzavarja: „A melegedő környezetben a gyengülő futóáramlatok hullámzóbbakká válnak, szabad utat adva a déli meleg levegő sarkok felé áramlásának, a sarki hideg levegő pedig jóval délebbre jut, mint a régebbi erős és viszonylag egyenes áramlat idején" – a tudósok szerint bizonyítékok vannak arra, hogy a futóáramlatok változása okozza a délebbi területeken az extrém időjárást.

Szokatlan meleget vagy hideget, attól függően, hogy az adott terület a futóáramlat mélyen délre lenyúló hideg vagy a délről betörő meleg felső fodrába kerül. A gyengülő futóáramlat lassan mozdul, sokszor hetekig szinte egy helyben marad, tartóssá téve a térségben az extrém hideget vagy meleget.

Észak gyorsabban melegszik - vörös risztás

A klímaváltozás miatt kétszer gyorsabban melegszik a légkör az Északi-sarkvidéken, mint bolygónk többi részén, ennek következményeit tárja elénk a NOAA 2020 Arctic Report Card jelentése: 2020 a második legmelegebb év volt a sarki régióban 1900 óta (csak 2016 előzte meg); az északi-sarki nyár végi tengeri jég mértéke pedig 2020-ban a második legalacsonyabb volt a 42 éve tartó műholdas mérések sorában, csak 2012 előzte meg jégveszteségben.

Ahhoz, hogy gátat szabjunk a Földön az élhető jövőt fenyegető gyorsuló melegedésnek, a tudósok szerint 45%-kal kell csökkenteni a kibocsátást az elkövetkező 10 évben, ezzel szemben ha az összes eddig benyújtott nemzeti ígéretet teljesítenék a párizsi megállapodás szerint, akkor a globális kibocsátás 2030-ra csak 1%-kal csökkenne a 2010-es szinthez képest – áll az ENSZ idei első értékelésében, amire António Guterres főtitkár „vörös riasztásként" hivatkozott. (A párizsi klímamegállapodás célja, hogy a globális melegedés ne lépje túl a 1,5 °C-ot az iparosodás előtti szinthez képest.)

A világjárvány-lezárások miatt ugyan 7%-kal kevesebb üvegházgáz került a levegőbe 2020-ban az előző évhez képest (amikor is, mint már évek óta, megdőlt a kibocsátási rekord), ám ez a visszaesés mindössze arra elég, hogy 0,01 °C-kal csökkentse a globális felmelegedést 2050-ig. Tenni kéne végre, mert így az évszázad végére 3,2 – 4,5 °C-os felmelegedés várható a még kezelhető 1,5 helyett.

Sokat tehetsz – cél a karbonsemleges gazdaság

Egyénileg is érdemes cselekedni (kukadiéta, komposztálás, újrahasznosítás, új helyett javíttatás, klímabarát étrend, műanyagot nem, kevesebb autózás, több gyalogolás, bringa és közösségi közlekedés, saját megújulók, szakszerű szigetelés stb.) és naprakészen tájékozódni, mert az a jó döntés alapja. Tájékozódj hát, és csatlakozz, szervezkedj, követeld a gyors átállást egy klímavédő körforgásos gazdaságra! Ismerjük a megoldásokat.

A klímaváltozás túlfogyasztásunk következménye: a biológiai sokszínűség elvesztésének és a vízhiánynak a 90%-át, az üvegházgázok kibocsátásának pedig a felét az erőforrások kitermelése és feldolgozása okozza. A körforgásos gazdaság csökkenti a hulladékok mennyiségét és mérsékli az erőforrások iránti igényt. A körforgásban a ma termékei a jövő alapanyagai - a termékek gyártás és felhasználás után azonos vagy feldolgozott formában visszakerülnek a gyártásba. Csak így érhető el, hogy csökkenjen az erőforrások felhasználásának és fogyasztásának lábnyoma.

Forrás: Euronews/NOAA/Guardien/FNA