Mi fán terem a fenntartható flexitáriánus?

v, 07/24/2016 - 21:35 — FNA

A brit Bristol szeretné elnyerni az első flexitáriánus város címet. De mi a csuda az a flexitáriánus és miért fenntartható? Mindegy is, ha ínyencek is lelkes követői, mert élvezetesen karcsúsít, és meglehetősen rugalmasan illeszthető a napirendbe. Egészségünknek és a környezetnek is jót tesz.

Dawn Jackson Blatner dietetikus régóta vegetáriánus, ám elég rugalmas ahhoz, hogy ha úgy adódik, húst, halat is egyen. Innen ered javasolt étrendjének elnevezése – a rugalmas (angolul: flexible) és a vegetáriánus szavak összekapcsolásából. Étrendjének célja nem csupán a karcsú alak elérése, hanem az egészség megőrzése. Nem véletlen, hogy egyre több a követője, köztük olyan hírességek, mint Catherine Zeta-Jones és Gwyneth Paltrow Oscar-díjas színésznők.

LÉNYEGE: NAPI FÉL ÓRA MOZGÁS, ÖTSZÖRI ÉTKEZÉS

A flexitáriánus étrend alapja a sokféle zöldség, gyümölcs, de a húsról, halról sem kell teljesen lemondani. Alapvetően ötféle élelmiszercsoport ajánlott. Az első csoportba az ún. új húsfélék tartoznak, mint a tojás, a tofu, a hüvelyesek, zöldségkrémek, a diófélék és magvak. Ezek adják a szervezet számára nélkülözhetetlen fehérjéket. (Fehérjéből napi 56 g az ajánlott egészséges mennyiség.)

A második csoportba a többi zöldség és a gyümölcsök tartoznak, a harmadik a teljes kiőrlésű gabonaféléké, a negyedik a tejtermékeké, az ötödik csoport pedig a cukroké és fűszereké. Mindezt ötfelé osztva naponta – együnk ötször, kevesebbet. A mennyiség is számít, és aki többet mozog, több kalóriát ehet arányosan elosztva.

Napi fél óra intenzív mozgás mellett a reggeli legfeljebb 300, az ebéd 500 kalória körül legyen, vacsorára pedig elég 400 kalóriának megfelelő étel. A tízórai és az uzsonna nagyjából 150-150 kalóriát tegyen ki. Ennyi az egész. Recepteket itt is találsz.

Ínyencek előnyben - egyél jót és gyalogolj, kocogj, jógázz, vagy válassz bármilyen más mozgást, a lényeg, hogy szívesen és legalább fél órán át csináld minden nap. Tartósan karcsúsít.

A környezetnek is jót tesz. A legtöbb erdőt elsősorban a takarmánytermesztés, az állattartás miatt tarolják le világszerte – az élelemtermelés felel az erdőirtás 73%-áért és a vízhasználat 70%-áért.

Bristol zöldre vált – étrendben is

A nyugat-angliai város 2015-ben nyerte el az Európa zöld fővárosa címet környezetbarát közlekedésével, hatékony megújuló energiahasználatával, a lakosságot mozgósító környezeti programjaival – most pedig az első brit flexitáriánus város címért vált fenntartható étrendre, és a kisiskolásokkal kezdik a közös szakácskodást. A zöld főváros címén felbuzdulva, lelkes bristoli polgárok létrehozták a Flexitarian Bristol csoportot, és a Föld Barátai civil zöldszervezet támogatásával igazán ötletesen ismertetik meg a várost a fenntartható, klímabarát étrend örömeivel és előnyeivel, a csatlakozó éttermeket pedig díjazással is népszerűsítik. Projektjük célja, hogy 2015 sikere után se csökkenjen a zöld lendület Bristolban.

A város apraja-nagyja a Jó étel túra (JÉT) során szembesülhetett napi étrendjének környezeti hatásaival. No meg azzal, hogy miért jó egy flexitáriánus városban élni, hogy milyen sokféle egészséges finomságot lehet enni és közben a Föld eltartóképességére, véges forrásaira is figyelni.

„Imádunk enni és élni, és szeretnénk, ha mindenki ugyanilyen felszabadultan élvezné mindkettőt" – vallják a helyi flexitáriánus zöld étrend csoport tagjai és segítőik, akik óvodától iskoláig járva lelkes ifjú szakácsokat "képeznek" – szülőkkel, pedagógusokkal, a konyhai személyzettel közösen például babragút főztek. "Klassz volt, már tudjuk, melyik élelmiszer honnan származik, meg mire jók a hüvelyesek, miért fontos egészségesen enni és figyelni a környezeti szempontokra" – sorolták a gyerekek.

A „Briliáns bab" foglalkozáson „Jelzőlámpa humuszt" kevertek céklából, sárgarépából és csicseriből, és kókuszreszelékbe forgatott Meglepetés hóembert formáztak gyümölcsből, csokoládéból és vörös vesebabból. „A hóember nagyon fincsi volt" – jelentette ki a fülig csokis négyéves Finn.

Forrás: MFM/fna