Felfaljuk a jövőt?
Mit eszünk és miből mennyit, hogyan változott a világ étrendje az utóbbi 50 évben – a National Geographic látványos infografikák segítségével szembesít napi (túl)fogyasztásunk változásával, sorra véve a kalóriák, a mennyiség és az egyes élelmiszerfajták arányainak változását étrendünkben.
A napi étrend meglehetősen eltérő a világon. A globális fogyasztásról és ezen belül 22 országról készült látványos grafikonokat szemlélve jól látható, hogy a fogyasztási szokások hogyan változtak világszerte az utóbbi 50 évben.
A könnyen áttekinthető grafikai „bemutatóból" egyértelműen kiderül, hogy a húsfogyasztás folyamatosan nő világszerte, de a cukor- és a zsírfogyasztás is kezdi egyre inkább uralni étrendünket. Mondjuk nem igazán értjük a módszertant, például hogyan került egy kalapba a cukor és a zsír, de alapvetően érdekes kép tárul elénk étrendünk változásáról a FAO (Élelmezési és Mezőgazdasági Világszervezet) élelmiszermérlegei alapján készült színes-mozgó diagramokat tanulmányozva.
Napi étrend - többet eszünk
Először is a napi étrend megváltozását, azon belül is a főbb összetevők (gabonafélék, szemtermések, egyéb termények, tejtermékek és tojás, hús, egyéb élelmiszerek, valamint cukor és zsiradék) arányainak változását követhetjük nyomon globálisan és az egyes országokban.
A grafikon alatti nyílra kattintva az 1961 és 2011 közötti változást követhetjük évről évre. A gramm feliratra kattintva a fejenként elfogyasztott mennyiség változását láthatjuk, míg a napi kalóriára kattintva a napi bevitel folyamatos növekedésével szembesülhetünk.
Ha pedig a kördiagramon az egyes összetevők (gabonafélék, hús stb.) fölé húzzuk a kurzort, akkor azok fogyasztásának változása százalékos arányban is megjelenik globálisan, valamint jobb oldalon az egyes országok diagramjain is.
Húsból is több fogy
Ha a fölső sorban a napi étrendről a húsfogyasztásra váltunk, akkor először is egyértelműen kiderül, hogy az utóbbi 50 évben világszerte folyamatosan nőtt a húsfogyasztás – egészen pontosan közel a kétszeresére 1961 óta. Természetesen az egyes országokban, térségekben eltérő mértékben – gondoljunk csak a hagyományosan vegetáriánus Indiára vagy a marhahúst kedvelő Argentínára –, de alapvetően mindenütt nőtt a húsfogyasztás, különösen a szárnyasoké.
Húsfélékből, tenger gyümölcseiből az egy főre jutó kalóriabevitel 106%-kal, az egy főre jutó mennyiség 86%-kal, míg a tonnában mért teljes fogyasztás 325%-kal nőtt 1961 óta.
Ha a kurzort a különböző állati termékek fölé húzzuk, a napi étrendhez hasonlóan itt is láthatjuk, hogy a húsfogyasztáson belül hogyan változott - egyértelműen nőtt - a marhahús (126%), a sertéshús (336%), a szárnyasok (1033%), a tenger gyümölcsei (373%) és egyéb húsok (165%) fogyasztása a világon és a vizsgált 22 országban.
A húsfogyasztás változása az egyes országokban gyakran összefüggésbe hozható a népesség növekedésével vagy a jelentősebb ipari átalakulással. A globális fogyasztást nézve viszont a FAO 2014-ben közzétett adataiból egyértelműen kiderül, hogy a világ húsfogyasztásának növekedése közel 1,5-szer nagyobb volt az utóbbi 50 évben, mint a világ népességének növekedése.
2011-ben 7,2 milliárd ember élt a Földön. Kérdés, hogy a fogyasztás növekedésének ilyen üteme fenntartható-e hosszú távon? Kérdés, hogyan oldható meg a 2050-re jelzett 9,5 -11 milliárd ember élelmezése a fogyasztás ilyen arányú növekedésével? Kérdés, hogy a növekvő hús- és zsírfogyasztás milyen mértékben gyorsítja a globális felmelegedést?
A húsmentes hétfő mozgalom támogatója: 
