Percenként két focipályányi esőerdő tűnik el
Fokozódik az erdőirtás, hiába a nemzetközi megállapodások és kormányzati ígéretek – az éghajlatváltozást lassító fák milliói tűnnek el az Amazonas őserdeiből, az így nyert területek legnagyobb részén pedig főként génmódosított szóját termesztenek a haszonállatok növekvő állományának takarmányozására.
Minden egyes percben két focipályányi esőerdőt irtanak ki Brazíliában, úgy tűnik, hiába próbálják feltartóztatni az illegális fakitermelést és rendezni a helyi földjogokat – adta hírül Tasso Azevedo, a brazil erdőügyi szolgálat egykori vezetője a Thomson Reuters Alapítvány friss jelentésében.
Az erdőirtás mértéke 2004 és 2012 között jelentősen lassult Brazíliában, ám az utóbbi években ismét felgyorsult. Az erdők megőrzése pedig létfontosságú lenne, többek között azért, hogy a légkörbe kerülő szén-dioxid megkötésével csökkentésék az üvegházhatású gázok mennyiségét és ezzel lassítsák a klímaváltozást. Mindemellett az erdők emberek százezreinek adnak otthont, akiknek a megélhetése függ az erdők lététől. Az Amazonas esőerdeinek közel kétharmada Brazíliában található.
„Visszafelé megyünk"
Az Amazonas erdőirtásának üteme 80%-kal csökkent 2003 és 2013 között Brazíliában a "Global Change Biology" folyóiratban tavaly megjelent tanulmány szerint. Ám azóta az erdőirtás mértéke 16%-kal nőtt 2015 júliusáig. Jelenleg évente több mint 500 000 hektár erdőt veszít az ország az Amazonas esőerdőjéből.
„Visszafelé megyünk" – figyelmeztet Azevedo –, mert véleménye szerint a kormányzati szervek kevésbé hajlandók elfogadni a civil társadalom segítségét, és a hivatalos környezetvédelmi ügynökségek körében is csökken a nyitottság az új ötletek és stratégiák, az illegális fakivágás visszaszorítása iránt.
A brazil kormány a nemzeti intézkedési terv részeként azt ígéri, hogy 2030-ig felszámolja az illegális erdőirtást, valamint helyreállít és újraerdősít 12 millió hektárnyi területet, hogy csökkentsék a globális felmelegedés hatásait.
A természetvédők ugyanakkor aggódnak, hogy Brazília jelenlegi gazdasági hanyatlása – amely vetekszik az 1930-as évekével – arra ösztönzi a politikusokat, hogy lazítsák a környezetvédelmi szabályokat és a földjogok védelmét a növekedés erősítése érdekében, és ezzel utat nyitnak még több természeti erőforrás kizsákmányolásának.
Forrás: Reuters
Kapcsolódó cikkek
Mit tehetsz Te – heti kihívások
