Ablakon kidobott pénz a felújítás szakértelem nélkül
Lakóépületeink energiafalók – az energiafogyasztás 32%-áért, a légkört melegítő kibocsátás 36%-áért felelősek. Szakszerű tervezés, megfelelő tájékozottság és támogató programok híján az elmúlt 5 évben ezermilliárdokat pazaroltunk el felújításra úgy, hogy alig csökkent az épületek kibocsátása és energiafogyasztása. Ablakon kidobott pénz.
Összesen 4 millió lakás van Magyarországon, és ezek háromnegyede 1980 előtt épült, amikor az energiahatékonyság még egyáltalán nem volt szempont, és törvényileg sem volt elvárás. Azt, hogy energetikai szempontból milyen állapotúak a hazai épületek, ránézésre elég nehéz megmondani. Ebben segíthet az energetikai tanúsítvány, amelyet minden eladó- vagy kiadó lakás, ház esetében kötelező elkészíttetni. Ez részletes energetikai felmérés alapján sorolja be az adott ingatlant.
Az épületek esetében a 100% az EU-s referenciaérték, ami közel nulla energiaigényű – ez a „BB" kategória alja. A többi kategória százalékos értéke azt jelzi, hogy egy oda sorolt ingatlan mennyivel fogyaszt többet vagy kevesebbet, mint a „BB" kategóriás (pl. egy „JJ" kategóriás több mint ötször annyit).
Magyarországon a hazai lakóépületek átlagos osztályzata „FF" vagy annál rosszabb. Ez azt jelenti, hogy egy átlagos magyar lakóépület energiafogyasztását legalább a felére lehetne csökkenteni, ami hatalmas megtakarítási potenciált jelentene.
Energiafaló lakóépületeink rengeteg légkört melegítő kibocsátásért és a légszennyezésért is felelősek. Energiafogyasztásuk és káros kibocsátásuk csökkentése szakszerűen tervezett energiahatékonysági felújítások (hőszigetelés, nyílászárók, fűtéskorszerűsítés) nélkül nem sikerülhet. Ehhez kb. évi 100-130 ezer otthon energetikai (mély)felújítására lenne szükség. Egy jól megtervezett mélyfelújítással 50-60%-os, extrém esetben akár 80%-os energiamegtakarítás is elérhető. Egy ilyen átfogó ingatlanfelújítási program nélkül teljesen esélytelen, hogy a klímasemlegességet 2050-re elérje Magyarország.
Ablakon kidobott pénz, ami évtizedekre fogva tarthat
Magyarországon az energetikai felújítások többsége jelenleg nem tervezett, inkább tűzoltásnak tekinthető: akkor lépünk, ha javíthatatlan a kazán; ha omlik a vakolat, ha már olyan rosszul zár az ablak, hogy behúz a hideg. Ugyan korszerűbb lesz a kazán, az ablak, légkondi is lesz, esetleg vékony szigetelést is kerül az új vakolat alá, de a fő szempont sajnos nem az energiamegtakarítás, hanem a gyorsaság és az olcsóság: a lényeg, hogy működjön. Mindemellett a felújítás szó alapvetően esztétikai felújítást jelent (festés, falak áthelyezése, beépített bútorok), és kevesebben gondolkoznak kifejezetten energiahatékonysági célú fejlesztésekben.
A szakértelem és tervezés nélkül, ötletszerűen, átgondolatlanul megvalósított energetikai felújítások sajnos hosszan fogva tartanak: megvesszük a legolcsóbb, azaz már nagyjából elavult terméket, és utána ugyanott tartunk, mint azelőtt: nem takarítottunk meg energiát, és a következő 15-20 évben ugyanannyit fogunk költeni havonta rezsire. Ugyanakkor egy rosszul tervezett/kivitelezett, ám nyilván költséges felújítás évtizedekre elveszi a lehetőséget egy valódi energiamegtakarítást eredményező felújítás elől (ezt hívják szakszerűen lock-in/bezáródási hatásnak).
Erre bizonyíték, hogy csak az elmúlt öt évben, 2016 és 2020 között nagyságrendileg 2500-3000 milliárd forintot költöttünk energetikai felújításra, ám ennek csak kevesebb mint fele járt érdemi energiamegtakarítással. Az ilyen felújítások klímaszempontból többet ártanak, mint használnak a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) szerint.
Állami támogatás lendítene a helyzeten
A szakszerű felújítási programok tehát megkerülhetetlenek. Ez viszont nem fog menni
- kiszámítható, hosszú távú állami támogatás
- széles körben elérhető, szakszerű műszaki tanácsadás
- ingyenes, egyablakos ügyintézés, valamint
- a szakemberhiány megoldása nélkül.
A jelenlegi szabályozás azonban nem köti energiahatékonysági feltételhez az állami támogatásokat, már a CSOK-nál sem szempont az energiahatékony megoldás. Úgy tűnik, mintha a magyar állam valami okból kifejezetten hárítaná, hogy pénzt adjon a lakosságnak energiahatékonysági beruházásokra. Pl. 2015-ben már el volt különítve 90 milliárd forint vissza nem térítendő uniós támogatás erre a célra, ám ezt végül furcsa indoklással inkább a középületekre fordították, és a lakosság csak sokkal kevésbé vonzó konstrukcióra tudott pályázni.
Most újabb esélyt ad a megfelelő támogatásra a világjárvány társadalmi-gazdasági hatásait enyhítő uniós helyreállítási alap – amiből Magyarországnak hatalmas összeg, 5800 milliárd forintnyi támogatás jut, márpedig ennek 37 százalékát zöld átállásra kell fordítani, melynek része az energiamegtakarítás is. Ha ezt jól költi el a magyar állam, az megalapozhatja a későbbi eredményeket.
A fenti összeg részletes – a szakmai civil szervezetekkel kötelezően egyeztetett – felhasználási tervét 2020. április 30-ig kell benyújtani elfogadásra az EU-nak. Ám ebből a civilek szerint kimaradt a lakóépületek energetikai mélyfelújításának támogatása, csak a fűtési áramhasználat terjesztését, az elektromosság használatának okosítását (okosmérők) és a megújulós (napelemes) lakossági rendszerek terjesztését támogatnák. Ez a szakmai civil szervezetek szerint energiamegtakarítás helyett sokkal több energiatermelést igényel, ami sokba kerül és káros kibocsátással jár, és ami ellehetetleníti az élhető jövő, a párizsi klímacélok elérését is.
Bővebben: masfelfok.hu / MEHI / Telex
Kapcsolódó cikkek
Energiapazarlással fűtjük a légkört
A vesztünkbe rohanunk – 12 évünk maradt a cselekvésre
Klímaváltozás – tények (dokufilm)
Magyarország Kínát is megelőzte – légszennyezésben
Magyar világrekord – benne vagyunk a hétben