Elhízás elleni nap – túlsúlyban vezetünk Európában

Az elhízás globális probléma, a legfrissebb OECD-tanulmány szerint továbbra is a magyarok a legkövérebbek Európában. Az elhízás egészségünket és a környezetet egyaránt súlyosan veszélyezteti, többek között növeli a cukorbetegség, a magas vérnyomás és az ízületi panaszok kockázatát - és a kövérek ökolábnyoma is dagad.

A jeles napok, ez esetben a környezettel, a fenntarthatósággal összefüggők azért fontosak, mert legalább évente egy-egy napon lehetőséget adnak arra, hogy foglalkozzunk a jövőnket érintő kérdésekkel.

Május 21. - Európai Elhízás Elleni Nap (European Obesity Day, EOD). Az alapítók célja az, hogy megértessék: az elhízás nem csupán esztétikai probléma, hanem komoly egészségügyi és környezeti kockázati tényező. Felelősek vagyunk fogyasztásunkért.


A világon 2,1 milliárdra teszik a túlsúlyos vagy elhízott emberek számát, és a tendencia ijesztő. „Túlsúlyos" lett a Föld. A fejlett országokban évről évre nő a súlyproblémákkal küszködő gyermekek száma, Európában évente 400 000-rel több elhízottat és 85 000-rel több túlsúlyos gyermeket tartanak számon. A legfrissebb OECD-tanulmány szerint továbbra is a magyarok a legkövérebbek Európában.

A magyar felnőtt lakosság 65%-a túlsúlyosnak vagy elhízottnak számított, a nők 62%-ának, a férfiak 67%-ának volt súlytöbblete 2014-ben. 2009-hez képest a 18-34 év közötti elhízott férfiak aránya 9-ről 20%-ra nőtt az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) idén májusban közzétett országos táplálkozási és tápláltsági állapotvizsgálatának eredményei szerint.

Étrend és mozgás – váltani kell

Az elhízásnak számos oka közül a legnyomósabb a nem megfelelő táplálkozás, a rosszul működő emésztőrendszer és a mozgásszegény életmód. Az utóbbi húsz évben másfél-kétszeresére nőttek az ételadagok, és nőtt a feldolgozott élelmiszerek és az állati eredetű termékek aránya étrendünkben – a magyar lakosság étrendjének 70%-a állati eredetű termék!


Fotó: Balázs Attila/MTI

A súlyfelesleg szoros összefüggést mutat a 2-es típusú cukorbetegséggel, az epe, az érrendszeri-keringési megbetegedésekkel, a köszvény, a gyulladások, valamint a hormonális és termékenységi problémák kialakulásával.

Túlzott húsfogyasztás, húskészítmények, tejtermékek, édességek, finomított lisztből készült pékáruk, majonéz, ketchup, chips, gyári befőttek, savanyúságok stb. – ezekből hiába eszünk eleget vagy a kelleténél többet, ha nem azt esszük, amire a szervezetünknek valóban szüksége lenne, annak hatása csak hiánybetegség és súlytöbblet lesz.

Környezeti hatás

A fogyasztók felelősek fogyasztásuk egészségi és környezeti hatásáért. Étkezési szokásaink megváltoztatásával nemcsak egészségesebbek leszünk - ezzel szénlábnyomunk is jelentősen csökken.

Ahhoz, hogy lassuljon a klímaváltozás, az egy főre jutó CO2-kibocsátás nem haladhatja meg a 2,5 tonnát. Ehhez képest Magyarországon 5,88 tonna volt személyenként az átlagos éves CO2-kibocsátás 2006-ban - és a fogyasztás szerkezete azóta sem változott.

Étrendünk zöldre váltásával mérhetően lassítjuk a felmelegedést:

1 ember 1 húsmentes vegán nap -4 kg CO2/nap
100 ember heti 1 húsmentes nap -400 kg CO2/nap
200 000 ember heti 1 húsmentes nap -800 000 kg CO2/nap

Forrás: MTI/OECD/FNA

Kapcsolódó cikkek

Kevesebb hússal több kiló fogy

Diétamítosz - nem a mennyiség számít

Étkezésünk ökolábnyoma – felelős fogyasztó a magyar?

Miért éhezel? Ehetnél jót is!

Klímabarát tányér - a legjobb egészségbiztosítás I.

Klímabarát tányér II.

Étrend és éghajlat

Egyre magasabb az átlaghőmérséklet