Elhízás elleni nap – túlsúlyban vezetünk Európában

Az elhízás globális probléma, és a legfrissebb OECD-jelentés szerint továbbra is a magyarok a legkövérebbek Európában. Az elhízás egészségünket és a környezetet egyaránt súlyosan veszélyezteti, többek között növeli a cukorbetegség, a magas vérnyomás és az ízületi panaszok kockázatát - és a kövérek ökolábnyoma is dagad.

Május 3. szombatja - Európai Elhízás Elleni Nap (European Obesity Day, EOD). Az alapítók célja az, hogy megértessék: az elhízás nem csupán esztétikai probléma, hanem komoly egészségügyi és környezeti kockázati tényező. Felelősek vagyunk fogyasztásunkért.

Frissítés: Az OECD legfrissebb (2021-es adatok) listáján vezet Chile, őket követi az Egyesült Államok, Finnország, Izland, majd Csehország, épp csak megelőzve 0,2 tizeddel a 6. helyen álló Magyarországot.

„Túlsúlyos" lett a Föld. A fejlett országokban évről évre nő a súlyproblémákkal küszködők száma – az elhízottak aránya az Egyesült Államokban (38,2%), Mexikóban (32,4%), Új-Zélandon (30,7%) a legmagasabb, a dobogóról éppen lecsúszva 30%-kal a negyedik helyen áll Magyarország. Európában viszont továbbra is a magyarok a legkövérebbek – a magyar lakosság 30%-a elhízott, a túlsúlyosak száma ennek a duplája. A gyermekek körében sem jó a helyzet, 3 éves kor felett az életkorral együtt nő a túlsúlyosak és elhízottak aránya. Mintegy 250 000 magyar pedig már olyan vészesen elhízott, hogy ki sem tud mozdulni a lakásából.

A gyerekek elhízása globális probléma, a 15 évesek körében a 2002 évi átlag 12%-ról 2014-re 15,5%-ra emelkedett a túlsúlyosak aránya az OECD-országokban. A legkevesebb a túlsúlyos felnőtt Japánban (3,7%) és Dél-Koreában (5,3%).

Étrend és mozgás – váltani kell

Az elhízás számos oka közül a legnyomósabb a helytelen táplálkozás és a mozgásszegény életmód. Mára másfél-kétszeresére nőttek az ételadagok, és nőtt a feldolgozott élelmiszerek és az állati eredetű termékek aránya étrendünkben – a magyar lakosság étrendjének 70%-a állati eredetű termék!

A súlyfelesleg szoros összefüggést mutat a 2-es típusú cukorbetegséggel, az epe, az érrendszeri-keringési megbetegedésekkel, a köszvény, a gyulladások, valamint a hormonális és termékenységi problémák kialakulásával.

Túlzott húsfogyasztás, húskészítmények, tejtermékek, édességek, finomított lisztből készült pékáruk, majonéz, ketchup, chips, gyári befőttek, savanyúságok stb. – ezekből hiába eszünk eleget vagy a kelleténél többet, ha nem azt esszük, amire a szervezetünknek valóban szüksége lenne, annak hatása csak hiánybetegség és súlytöbblet lesz.

„Túlsúlyos" lett a Föld

Felelősek vagyunk fogyasztásunkért. Túlfogyasztunk. Étrendünk több felmelegedést okozó üvegházgázt termel, mint a közlekedés. Étkezési szokásaink megváltoztatásával nemcsak egészségesebbek leszünk - ezzel szén- és vízlábnyomunk is jelentősen csökken.

Nem mindegy, mi kerül a tányérunkra. A zöldséges étrenden élők körében kevesebb a túlsúlyos, mint azok között, akiknek az étrendjében sok a hús.

Egyszerűen csak felezzük meg a húsadagodat, és együk magunkat karcsúra. Ínyencek és Földet védők előnyben. Étrendünk zöldre váltásával mérhetően lassítjuk a felmelegedést:

1 ember 1 húsmentes vegán nap -4 kg CO2/nap
100 ember heti 1 húsmentes nap -400 kg CO2/nap
200 000 ember heti 1 húsmentes nap -800 000 kg CO2/nap

Forrás: OECD/FNA

Kapcsolódó cikkek

Miért éhezel? Ehetnél jót is!

Kevesebb hússal több kiló fogy

Mi legyen a tányérunkon?

Étkezésünk ökolábnyoma – felelős fogyasztó a magyar?

Étrend és éghajlat

Túlléptük a világátlagot - túlfogyasztásban

13 + 1 tény a világ élelmezéséről

Mit tehetsz még - heti kihívások