Óriás kezek védik Velencét egy klímabomba ellen

A gyorsuló ütemű klímaváltozás következményeire figyelmeztetnek a gigantikus kezek a gondolák városában - épp amikor tudósok az eddiginél nagyobb tengerszint-emelkedésről és az örök fagy területének erős felmelegedéséről számolnak be legújabb tanulmányaikban.

Az olasz Lorenzo Quinn képzőművész „Támogatás" című szobra a vízből kiemelkedve védelmezi a Ca 'Sagredo Hotel átnedvesedett oldalát – így jelezve, hogy az éghajlatváltozás hatása és a tengerszint emelkedése milyen károkat okoz a történelmi városban. A 2017-es Velencei Biennáléra készült monumentális szobor május 13-án került a Canal Grandéra - ahol a november végéig látható kezek "azokat az eszközöket szimbolizálják, amik tönkretehetik a világot, de meg is menthetik azt".

1,7 méterrel feljebb érhet a tenger

Az ENSZ klímatanácsának eddigi tengerszint-előrejelzései túl optimisták voltak – adta hírül május 11-én a német televízió a BSH-nak (tengeri hajózás és hidrográfia hatósága) a német közlekedési minisztérium számára készült belső jelentésére hivatkozva.

"Úgy tűnik, nem kizárható, hogy az évszázad végéig egy méternél jóval nagyobb mértékben, akár 1,7 méterrel is megnövekedhet a tengerek vízszintje – figyelmeztet a BSH-jelentés. – Ha az északi- és déli-sarkvidék jégtáblái leomlanak, akkor még ennél nagyobb tengerszint-emelkedés is elképzelhető."

A partvédelem érdekében ezért módosítani kell az eddigi intézkedéseket, és újakat kell elrendelni, mivel az országok még az ENSZ 2013-as klímajelentése alapján tervezik intézkedéseiket, mely szerint a leg-
pesszimistább esetben is „csak" 52-98 cm-rel növekedhet a tengerszint 2100-ig.

Klímabomba az olvadó tundrákból

Az Alaszka észak-keleti tundráiból származó szénmennyiség 73%-kal nőtt 1975 óta az októberi-decemberi hónapokban – írták a szerzők a NOAA (amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Központ) mérései alapján. A kutatóknak így immár bizonyítékuk van arra, hogy az északi-sarki ökoszisztémák szénkibocsátó források lehetnek.

A növekvő kibocsátás magyarázata a három őszi hónapban tapasztalt hőmérséklet-emelkedés lehet, amely késlelteti a fagy beálltát a talajban, emiatt tovább tart a növények fotoszintézise és a szerves anyagok szén-dioxid-kibocsátással járó lebomlása. Negyven évvel ezelőtt Alaszkának ezekben a régióiban a talaj egy hónap alatt teljesen megfagyott. Ehhez mostanában három hónapra vagy még többre van szükség.

Az Északi-sarki térség ugyanis kétszer olyan gyorsan melegszik, mint a Föld többi része, Alaszkában pedig az elmúlt három egymást követő évben melegrekordokat mértek – hangsúlyozták a kutatók. 2016-ban – amely egyébként is az eddigi legmelegebb év volt a Földön – a sarkvidék hőmérséklete 3,27 Celsius-fokkal haladta meg a közel 140 éves történelmi átlagot. Becslések szerint az északi-sarki örökfagy birodalma kétszer annyi szén-dioxidot tartalmazhat, mint a Föld teljes légköre, ami valóságos bombával ér fel a klímaváltozás szempontjából.

A kutatók Alaszkában és Kanada észak-nyugati térségében havonta mérik – április és október közötti időszakban – a légkörbe jutó szén-dioxid és metán mennyiségét.

Forrás: thisiscolossal.com/MTI/NOAA

Kapcsolódó cikkek

Rekordmeleg év volt 2016 - még tehetünk ellene

Mit tehetsz Te - heti kihívások

Dél jege is olvad a 3. legmelegebb januárban

Amit kevesen tudnak a felmelgedésről

Az emberiség legnagyobb dilemmája